Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A miskolci iskolák - Környey László: A közoktatás, közművelődés intézményrendszere Miskolcon

Környey László A KÖZOKTATÁS, KÖZMŰVELŐDÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE MISKOLCON Miskolc jelenlegi kulturális intézményhálózatának kialakulása hosszú történelmi fejlődés eredménye. Nyomon követhető ahogy a tár­sadalmi, politikai, gazdasági és építészeti-térszerkezeti változások ala­kították a város kulturális arculatát, intézményrendszerét, tükrözve a település gyarapodását, megtorpanásait és feladatainak változásait. Altalánosságban megfogalmazható, hogy mindenkor a város sze­repkörének, társadalmi igényeinek megfelelő fejlesztést kell elérni. A fejlődést alapvetően meg- határozó tényezők azonban folyamatosan vál­toznak, ugyanakkor egyesítik magukban az általános és a helyi jellem­ző vonásokat, egymással szoros kölcsönhatásban jelentkeznek. Nem célom e hatások elemzése, csupán néhány — különösen az elmúlt időszakban jellemző - tényezőre hívom fel a figyelmet, amely a mai intézményrendszer kialakulására is döntő mértékben hatott. Miskolc iparának fejlődése állandó népességnövekedéssel járt, amely a rendszerváltásig töretlen maradt, ennek megfelelően alakult a tanuló­létszám és az iskolahálózat is. Miskolc a legnagyobb iskolavárosok egyike lett. Az iparfejlesztés kezdettől fogva extenzív jellegű volt, és sok nega­tív tendenciát hordozott. Az elmúlt 40 évben a népességvándorlás - a természetes szapo­rulaton felül - közel 100 ezer fős népességnövekedést eredményezett. Mindez többszörös és folyamatos lakossági kicserélődés mellett követ­kezett be. A város számára kedvezőtlen hatású volt, hogy mindez a kvalifikációs szint romlása mellett ment végbe. A helyi ipar a kevésbé képzett munkástömegeket igényelte. Talán ez a tény is hozzájárult ah­hoz, hogy az élet minőségét befolyásoló tényezők a városfejlesztés során háttérbe szorultak. A mennyiségi hiány a századfordulótól végigkísérte a városi élet minden területét, így jellemző volt az oktatási és kulturális életre is. Az utóbbi évtizedekben az általános városfejlesztési tevékenység Miskol­con erőteljes volt, de az átlagosnál nagyobb fejlesztési eszközök sem vol­tak elégségesek, hogy a népességnövekedés dinamikáját kövessék. A városfejlesztés mennyiségi jellegű volt, így a minőségi, nagyvárosi tar­talmat hordozó, kiemelt felsőfokú szerepkör betöltéséhez szükséges fejlesztések elmaradtak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom