Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A miskolci iskolák - Deák Gábor: Miskolc iskolaügyének gyökerei, fejlóődése 1945-ig.

céljaira.

13 A mecénások között a legtöbbet báró Vay Ábrahám tett. A gondokat növelte, hogy 1876-ban összeírták a tanköteles gyermekeket, kötelezővé tették az iskoláztatást. Sérelmes volt a reformátusok iskolájára nézve az 1848-49-es szabadságharc után bevezetett Organisations Entwurf, amely megszigorításokat hozott mind az iskola tanterve, mind a tanárok képesítése tekintetében. Minthogy a miskolci iskolában Lévay Józsefnek éppúgy nem volt meg az előírt képesítése, mint Nagykőrösön Arany Jánosnak, többször váltottak levelet, Arany ötször járt Miskolcon Lévay Józsefnél megosztván egzisztenciális gondjaikat. A tantervi megszorítások miatt már ekkor felvetődött az evangélikusok algimnáziumának összevonása gondolata, tudjuk, hogy ez sohasem jött létre éppen a két egyháznak az Entwurf fal kapcsolatos ellentétes álláspontja miatt. Az 1883-as új középiskolai törvény (XXX. tc.) nem érte váratlanul a reformátusok iskoláját, az Egyháztanács új egységes rendtartást fogadott el, de ekkorra már külön választotta az elemi iskolát a gimnáziumtól, sőt 1890-ben a görög nyelvet is csak azoknak kellett tanulniuk, akik teológián folytatták tanulmányaikat. A filozófiai és teológiai képzés is megszűnt 1883-ban. A katolikusok iskoláját 1886-ban átvette az állam, s ettől kezdve „Királyi Katolikus Gimnázium" - ként működött. A város lakosságának vallási aránya is megváltozott a múlt század közepére, túlsúlyban lettek a katolikusok. Ez az iskolai létszámot is megváltoztatta. Bár a reformátusok 1886-ban új iskola építésébe kezdtek, amely 1898-ra készült el, a katolikusok is szűknek bizonyult 1910-től 1911-ig az 1922-től Fráter György Katolikus Gimnázium néven működő iskolájukat. 1936ra a tanulói létszám a reformátusoknál 615, a katolikusoknál 916 volt. 1948-ban mindkét iskolát államosították. A trianoni békeszerződés után más középfokú iskolák is voltak Miskolcon. Már 1917-ben külön vált a kereskedelmi fiúiskolától a leányiskola előbb Vértessy Sándor, majd Dr. Kosztolányi Zoltán igazgatói megbízatásával, azután Bank Sándorral két évtizede meghatározó igazgató került az élére. 1886-tól működött, majd 1908-tól a mai helyén folytatta munkáját az 1925-tól „Magyar Királyi Négy Évfolyamú Deák Ferenc Fiú Felső-Kereskedelmi Iskola", amelynek alapítója Gálffy Ignácz volt. 1846-tól volt a reformátusoknak leánynevelő intézete is, a késóbbi Tóth Pál Református Gimnázium és Tanítóképző Iskola, amelyet Karács Teréz alapított, s akit nemcsak azért kell megemlítenünk, mert Teleky Blanka tanítványai közé tartozott, hanem azért is mert 1849-ben iskolájában bújtatta a Kolozsvárról idemenekült Indali Pé-