Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A művészetek világa - Kovács Sándor Iván: Kölcsey Ferenc lábnyoma elvész a miskolci porban

miskolci iratok jobbára második keresztneve nélkül emlegetnek) még „egy kenyéren vannak." Sándor Jánosnak tehát még nem lehetett önálló háza. Majd csak 1811-ben hirdetik ki Borsodban nemességét, s azt, hogy „Miskolc városába költözött és ottan letelepedni szándékozik." A Kraudy testvérek egy év korkülönbséggel, legkorábban 1814ben és 1815-ben nősültek meg. József Benjámin ugyancsak német aszszonyt vitt a házhoz, s otthon is németül beszélhettek. Ismerjük József Benjámin úrnak „Monsieur Pierre d'Benyovszky" pesti „Advocat"hoz az akkori közszokásnak megfelelően franciául megcímzett magyar levelét (Miskolc, 1820. március 12.), amelyben arra panaszkodik: „Minthogy rossz magyar vagyok, és magyarba rosszul is tudom magamat kifejezni, ezentúl, ha méltóztatik megengedni, inkább németül fogok írni." (Országos Levéltár, P 47.18.) Polgári, kereskedői és műveltségi habitusában Kraudy Sándor János dúsgazdag borkereskedő' bátyjának pandanja lehetett. Amikor 1823-ban József Benjámin meghalt, vagyona német feleségére szállt, s mert a tokaji Pfannschmidt Julianna (1779-1851) nem ment férjhez, sógora, Sándor János gazdasági és társadalmi pozíciói csak megerősödhettek. Kölcsey Ferenc és gróf Vécsey szállásadója más Kraudy lehetőség híján csak Sándor János lehetett; Kölcsey csak át nevezheti aktív miskolci görög kereskedőnek. Kérdés azonban, melyik Kraudy-ház szolgált lakóhelyükül: A Vereshíd (Kazinczy) vagy a Piac (Széchenyi) utcai? Sándor János háza ugyan a Széchenyi utcai volt, de nem lehetetlen, hogy Kölcseyék mégis a hét éve háziúr nélküli Kazinczy utcai tágasabb házban laktak, ahol özvegy Kraudyné élt első házasságából származó leányával. Vagy akár cserélhettek is egymással 1823 után a két Kraudy-ház lakói. Találgatások helyett az kétségtelen, hogy a két egymáshoz igen közeli házból jól át lehetett látni a másik ablakaira: csak az útkereszteződés és egy házhelynyi közöttük a távolság. A kárpáti kincstár-ban feltűnő topográfiai hasonlóság is ezzel magyarázható. A szerelmes Erdőhegyi Pál a gazdag borkereskedő-főbíró házával, „az Aringer-házzal átelellenben" ábrándozik, „szemeit nyugvó szépünk" (Áringer Nelli) ablakaira függesztve." A Kölcsey-alteregó Erdőhegyi lakott légyen akármelyik „késmárki", azaz miskolci Kraudy-házban, azzal a tudattal nézhetett át „átellenbe", hogy ott az egyik ablak mögött egy szép „Nelli" pihen: a tizennyolc éves Emilia Julianna, a Kraudy József Benjámin nevére vett Pfannschmidt-lány, vagy Juditha Leontina, Kraudyné Melczer Klára lánya. A Kraudyak gazdagságát, kereskedelmi ügyleteit nem az én tisztem felmérni. Csak egyetlen beszédes dokumentumot idézek Kraudy