Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Magyarság és kereszténység, magyarság és európaiság - Török József: A pálos rend hatszáz éve hazánkban és Európában

Török József A PÁLOS REND HATSZÁZ ÉVE HAZÁNKBAN ÉS EURÓPÁBAN A tanulmány címéhez még hozzákívánkozik: ... valamint Diósgyőrött, 1304-1786 között. Ugyanis Borsod vármegye és az egri püspökség területén, a mai Diósgyőr és Hámor között 1304-ben már remeték lakták a Krisztus Testéről nevezett monostort, melynek alapítása következésképpen előbb kellett, hogy történjen. E monostor többszázados fönnállása lehetőséget teremt az egyetlen középkori, magyar alapítású szerzetesrend, pontosabban remeterend, a pálosok hazai és európai történetének fölelevenítésére. A honfoglalás 1100 évvel ezelőtti eseményeinek aligha lett volna millecentenáris kihatása, ha akkor azzal párhuzamosan nem megy végbe egyszersmind honalapítás, és ha ez a honalapítás nem folytatódik — természetesen átvitt értelemben — számos formában, szinte napjainkig. Ilyen módon, áttételesen a folyamatos honalapítás egy mozzanatának lehet felfogni a pálos rend létrejöttét, s ezen a kereten belül, ennek folytatásaként minden egyes monostor alapítását, hogy középkori példát szemléljünk; vagy, ha jobban tetszik egy XX. századi példa: amikor Klebeisberg Kunó kultuszminiszter a 20-as években Trianon okozta nyomorúság éveiben Szegedből egyetemi várost teremtett és - szavaival élve — a „szegedi Szent Márk tér" létrehozásával KözépEurópa egyik legszebb terét ajándékozta az egyharmadnyi országnak, s a tér árkádjai alatt otthonra lelt a magyarság szellemi hőseinek panteonja, akkor az értékegyüttes többletértékével is gazdagabbak lettünk. Ebből a perspektívából szemlélve annak a néhány remetének az egybegyülekezése, akik a volt esztergomi kanonok, Özséb köré telepedtek a Pilis rengetegében, a mai Kesztölc határában, több volt, mint jámbor férfiak közösségre vágyakozásának tettre váltása: olyan intézmény kezdete ez az 1250-es években, amely bő félszáz monostort fogott egybe a középkor végére hazai földön és féltucat országban számos remeteközösség csatlakozott a magyar remetékhez az idők folyamán. A tanulmány az alapításon, egybeszerveződésen túlmenően először a rend hazai történetét tárgyalja, különös tekintettel a szellemi tevékenységre; majd röviden áttekinti annak európai történetét, végezetül szól a diósgyőri monostorról, kevésbé a birtokviszonyok szemszögéből; mint inkább az egykor itt élt pálosokat, a történelem egyszerre aktív és passzív alanyait - cselekvőit szeretné bemutatni.