Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A művészetek világa - Kilián István: Irodalmi emlékek a Szűcs-naplókban

sajtó hasábjain.

7 Idősebb Szűcs Sámuet, ifjabb Szűcs Sámuel és Szűcs Miklós naplójegyzeteivel több alkalommal foglalkoztam, hiszen ezeket végigolvasva azonnal fel kellett mérnem azok pótolhatatlan értékeit. Még módom volt beszélni, fiatalabb Szűcs Sámuel unokájával, Sárospataki Józsefnével, aki elmondta, hogy a család iratait az ötvenes években meg keltett semmisíteniök, hiszen a középbirtokos nemesi família ekkor joggal tartott a kitoloncolástól és a megtorlástól. A dédapa, a nagypapa valamint a nagypapa fivérének írásait viszont a Herman Ottó múzeum tulajdonában juttatták, abban reménykedve, hogy ez az intézmény a család jeles értékét megőrzi. A múzeum eleget is tett ennek a kötelességének. Bizonyára az imént említett félelemnek köszönhető' az a tény, hogy a múzeum akkori helytörténésze, Megay Géza évekig titkolta a naplók múzeumba kerülését, s csak halála után volt módomban felmérni a család kéziratos emlékeinek, levéltárának értékes dokumentumait. Idó'sebb Szűcs Sámuel kéziratos feljegyzései, sajnos elvesztek. Nem maradtak ránk személyes iratai sem. Egyetlen naplókötetét ó'rzi mint már mondottam — a Herman Ottó Múzeum, s ez, azt hiszem, töredékes volta miatt nem érdemel egyelőre különösebb figyelmet.

8 Ifjabb Szűcs Sámuel naplója tizenhárom vaskos kötetben ó'rzi írója életének jeles eseményeit.

9 Tudnunk keli róla, hogy Miskolcon, Eperjesen és Késmárkon tanult. Keresztapja a reformkor jeles, miskolci politikusa, Palóczy László volt, aki az országgyűlés idején a fiatalembert gyakornoknak maga mellé vette. 1839-től két évig ügyvédi gyakornok volt Pesten és Miskolcon. Miskolc alügyésze lett 1841-ben, 1843-tól magánügyvédként dolgozott, 1845-ben a megye táblabírája lett. A szabadságharc idején megyei aljegyző volt, majd maga is beállt a veresszalagos nemzetőrök közé. Az abszolutizmus idején nem vállalt közhivatalt. 1860-ban lett ismét a közélet aktív résztvevője, s lett előbb a megyei törvényszék ülnöke, a Magyar Föld és Hitelintézet Borsodi Bizottságának ügyésze, később az árvaszék elnöke. 1881-től vonult nyugdíjba, de ezután is számtalan közhivatalnak lett alapítója, vezetője. Szűcs Sámuel naplójáról családjáról, birtokviszonyairól korábban két tanulmányt jelentettem meg.

10 7 Szűcs Lajos. Naplójegyzetek. Borsod 1883. 18., 19. Szűcs Lajos Nemzeti őrsereg alakulása Miskolcon 1848 március havában. Borsod Megyei lapok 1898. 26. Szűcs Lajos: Hogy és hol született a dicső 9-ik zászlóalj egyik százada 1848 tavaszán? Borsod Megyei Lapok. 1898. 35. Szűcs Lajos: A borsodi tízhetes önkéntes nemzetőr zászlóalj alakulása és a Pákozd-sukorói csata. Borsod Megyei lapok. 1899. 28. 8 Ifjabb Szűcs Sámuel atyja naplóköteteiről is megemlékezik Sz. S. IV. 42-55. 9 A tizenhárom naplókötet időhatárait lásd. Kilián. 1966. 316. 10 Ifjabb Szűcs Sámuel életrajzi adatait lásd: Kilián 1966. 296-297. Kilián 1993.