Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A közlekedés, a hírközlés és a posta évszázados története - Kamody Miklós: Miskolc postatörténete

Jól működött a Borsod megyei Honvédelmi Bizottmány, a postán utazókat, és az árúkat gyakran ellenőrizték, ha azt olykor zaklatásnak is minősítették, mely egyedüli módja volt a nem kívánatos személyek és eszközök ellenőrzésének. A szabadságharc alatt a város négy nemzetőr századot állított fel. Nemzetőr állt a sóháznál, a postán. Maga a postafőnök is lelkesen állt be nemzetőrnek, meg is választották a 2. század parancsnokának, csak amikor táborba kellett szállni mentességet kapott, mert a postáért ő tartozott felelősséggel. Az osztrák önkényuralom a megye élére császári-királyi megyefőnökként Nagy Gergelyt, polgármesterként Kun Istvánt, majd Jekkelfalussy Lajost állította. A város szolgabírói hely is lett. Az új hatalom az 1838-ban kiadott osztrák postapátenst Magyarországra is kiterjesztette, de a kocsiposta szolgálatot és az utasszállítást nem tekintette kizárólagos jognak. A magánfuvarosok szabadon működtek tovább, így az Eperjes-Pesti Gyorskocsi vállalat is, amit még postaanyag szállításra is felhasználtak. A posta legfőbb szerve a Kereskedelmi Minisztérium lett, vezetője báró Bruck zseniális szervezőnek bizonyult, sok rendelkezése hasznára volt a posta fejlődésének: rendbehozatta a közutakat, a díjszabásokat mérsékelte. Jelentős újítás volt a levélpostabélyeg 1850. június l-jével történt bevezetése, majd négy hónapra rá a bélyegtörvény megjelenése. Az állami illeték lerovás pénzen kívül 6, 15, ill. 30 krajcáros bélyeggel (népiesen stömpöl) történt. Illetékköteles volt minden beadvány, igazolás, ügylet, ezért e célra díjjegyes papírlapot jelentettek meg. Az osztrák kormány megszüntette az örökös jogon működő hivatalokat, azokat ezentúl pályázat útján tölthették be. Értékes dokumentum Duronelli Alajos német nyelvű hivatali esküje, amit a hatóság előtt kellett letennie. Az 1857-es év nagyobb mérvű esőzést hozott, ekkor derült ki, hogy a postaház nem a legjobb helyen fekszik, mert a Tetemvár dombjáról lezúduló víztömeg nagyobb mértékben rongálta meg az épület falát. Ennek védelme érdekében támfalat raktak a víz irányába, ami ezután az utca másik oldalán fekvő házakat áztatta be. Duronelli hatósági intézkedést kért és kapott. Jelentős esemény volt a város történetében az osztrák érdekeltségű Tiszai Vaspálya Társulat vasúti vonalának miskolci megjelenése. A vasútvonal megnyitásával kapcsolatban a Társulat és a város vezetése közt nagy vita volt az „indóház" elhelyezése körül. A tanács a városhoz közel, a vasút Zsolcához közel a városon kívül kívánta elhelyezni. A Társulat érdeke győzött, az állomás a mostani helyén létesült. A forgalom ünnepélyes megnyitása 1859. május 24-én történt, minden különö-