Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A közlekedés, a hírközlés és a posta évszázados története - Kamody Miklós: Miskolc postatörténete

lovak részére a város mellett jelöltessék ki a legelő, hogy a megérkező postakocsis kürtjének hallatára a postakocsi személyzete a királyi szolgálatra késedelem és halogatás nélkül előállhasson. ..." A beadványára 1793. januárjában válasz a magyar történelemből ismert Hajnóczy József kamarai titkártól érkezett. Ennek köszönhető' a végsó' megoldás: Bakost 1793. november 1-jétôl a kisebb forgalmú Szikszó postaállomás vezetőjével cseréltették fel. Szedliczky József korábban Szerencsen, majd Ónodon volt postamester és járatos volt a posta vezetésében. Bakos még Szikszóról is rendezgette miskolci ügyeit, de mind betegebb lett és sebesülése következményeként 1704. február 15én elhunyt, Szikszón temették el. Szedliczky Józsefet és testvérét Szedliczky Andrást, aki Tállyán volt postamester a király 1794. január l-jén családostól megnemesítette. Az indok: „Szedliczky József a miskolci postáért 1800 rénes forintot tett le, testvére 16 év óta Tállyán postamester, mindketten hasznos polgárai az országnak és hű alattvalók és saját költségükön egy lovas katonát állítottak ki a király számára. " Az új nemes, kihasználva a felé irányuló figyelmet, a vármegye közgyűlése elé terjesztette a postaállomás elhelyezésének és a postaföldek juttatásának régen húzódó ügyét. Szinte követelte azt, amit Ónodon a földesuraságtól megkapott: szántóföldet, legelőt. Szedliczky József fellépésének eredménye, hogy 1795-ben a posta végleges helyére költözött a mai Kazinczy Ferenc és Batthyány utca sarkán levő földszintes épületbe (ma hentes üzlet). Ekkorra fejeződött be a kereskedelmi (commertialis) út, a Kazinczy utca kikövezése, a Forgó-híd teljes átépítése. A postaföldek juttatására a diósgyőri kamarai prefektus hivatalosan felhívta a várost, hogy egy sessió (jobbágytelek) földet,,... mindhárom nyomásban 10 köblivel, rétet pedig 12 ember vágóval ..."haladék nélkül a városéból alkalmas helyen adjon ki. A postaföldek egy része Hejőcsabához közel, a másik része a város határában, az 1950-es években lebontott kötöttkesztyű gyár helyén terült el. A haszonélvező postamester a földek tulajdonjogának elismerése mellett egy aranyat volt köteles fizetni évente az uradalom pénztárába. A miskolci posta századfordulói állapotában a rendes levélposta hetenként kétszer (kedden és pénteken) jött Budáról és ugyancsak kétszer (vasárnap délután és csütörtök délelőtt) ment vissza Budára. Városunk az 1802-ben kiadott Crusius-féle Postlexikon szerint az országos VI. Rut (útvonal) 9. állomása volt, és a kassai Postaigazgatóság alá tartozott. A Mária Terézia által létesített első postakocsi járat a század végén a Buda-Kassa vonalon eleinte kéthetenként közlekedett, és személyt is szállított. Ennek teherszállító kisegítője volt a poggyászkocsi,