Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A közlekedés, a hírközlés és a posta évszázados története - Szegöfy Anna: A városi közlekedés évszázados története

egy taxis havi bevételi átlaga 530 pengó' és ez éppen csak fedezi a kiadásokat. „ Hogy miből él ilyen körülmények között az autótaxi tulajdonosa, azt is megmondjuk. Kötelességeink nem teljesítéséből. Abból, hogy sem a taxaméterdíjat, sem a különböző adókat és illetékeket fizetni nem tudja, hogy kénytelen adós maradni az anyagok árával, a javítások összegével és a gyár per utján szorítja az amortizációs kötelezettségek teljesítésére, ami még tetemes perköltségekkel is jár és végül a vagyon teljes ellicitálására vezet." Az iratokból nem derül ki, hogy a panaszok alaptalan volta, vagy mi más okból, de a polgármester a taxisok ügyében nem intézkedett. Üzemeltetés A város mint közösségi lakóhely feltételezi a zavartalan üzemeltetést. A város-üzemeltetés egyik legfontosabb ága a közlekedés és a kapcsolódó létesítmények építése, karbantartása és javítása, valamint a folyamatos működtetés. Mindehhez szükséges egy rendszerbe szervezett apparátus, a személyi és dologi feltételek biztosítása. A városi igazgatási döntéshozó legfelsőbb szerve a közgyűlés volt, amely a döntés-előkészítés és a végrehajtás ellenőrzésére szakbizottságokat alakított. A végrehajtás a közgyűlés által választott vagy kinevezett szaktisztviselők dolga volt, ennek az apparátusnak az élén a polgármester állt. Az apparátus kebelén belül a közlekedés üzemeltetése a városi mérnök személye köré szerveződött mérnöki hivatal feladata lett. A közgyűlés által létrehozott hatóságok sorában igen korán megjelent a mérnök, már a kiegyezést követő első közigazgatási törvényben szerepel, mint választott szaktisztviselő. Miskolcon az első mérnöki állás létesítésétől nagyon küzdelmes út vezetett a szakhivatal kialakulásáig.

21 A küzdelem nagyobbik része a századforduló éveiben zajlott és Adler Károly városi mérnök nevéhez fűződik. Adler Károly kért, könyörgött, esetenkint fenyegetőzött is, ha a munka elvégzéséhez szükséges személyi és dologi bővítésekről volt szó, munkájának eredményeként a hivatal 1902-ben már négy főt számlált. Arról, hogy ez a négy fő szakember mennyi munka elvégzésére volt képes szeretném idézni jóhírű polgármesterünket Nagy Ferencet: „...alig van egy város, melyre a technikai alkotások oly tömege súlyosodnék, mint a mi városunkra. A megoldandó feladatok gazdagsága mellett annál szembeötlőbb a mérnöki hivatal gyengesége, mely a köznapi, rendes ügymenetet sem képes mai szervezete és összeállítása mellett elvégezni.