Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A gyógyítás története - Ecsy Zoltán: Miskolc város gyógyszerésze te az államosítás után

megmozdulásait is jelentették. A szervezet támogatta a gyógyszerész­hallgatók képzését, államvizsgára felkészítését és segítséget nyújtott ­a központ szakfelügyelőivel karöltve - a Rozsnyay emlékversenyen in­dulók felkészítésében. A hatvanas években nagy lendületet vett gyógyszerész, illetve asszisztens továbbképzésekhez helyileg rendezett tanfolyamok szerve­zésével is hozzájárult. A doktori disszertációk elkészítéséhez, de külö­nösen az 1972-ben bevezetett szakgyógyszerész képesítés megszerzésé­hez is jelentós támogatást biztosított. A szakgyógyszerészi minősítés elnyerése általában a bérezésben is többletelismerést jelentett, míg ma a magángyógyszerészi működés el­engedhetetlen feltétele. De a gyógyszerészi pozíció eró'sítését is szolgál­ta az által, hogy például a toxikológiai szakvizsgával rendelkezőket me­zőgazdasági méregellenőri munkakörben akceptálták. Fontos szerepet töltöttek be a hatástani szakvizsgával rendelkező szakgyógyszerészek, akik az Országos Gyógyszerészeti Intézet kineve­zett munkatársaiként az orvosi értekezleteken ismertették az új gyógy­szerkészítményeket és a gyógyszerrendelés időszerű kérdéseit. Emellett a gyógyszerészek számára is továbbképző előadásokat tartottak. Nemzetközi kapcsolat kiépítése terén kezdeményezés történt a kassai gyógyszerészekkel való együttműködésre, de ez szerény ered­ménnyel zárult. Viszont jelentős elismerés érte a megye gyógyszerésze­tét azáltal, hogy a Nemzetközi Gyógyszerész Szövetségbe (F. I. P.) 1965­ben történt újrafelvétel után 1984-1992 között a szövetség gyakorló gyógyszerész szekciójának vezetőségébe miskolci kollégát választottak. Ez a világ minden tájáról választott 8 tagú grémium 1987-ben tavaszi, 3 napos tanácskozásának színhelyéül is Miskolcot választotta. A legutóbbi, vagyis a kilencvenes évek kommentálásához úgy ér­zem nem érett még meg az idő. Annyi azonban ide kívánkozik, hogy a rendszerváltás nagy lehetőséget teremtett a magángyógyszerészi tevé­kenység megvalósítása számára (9/1990/III. 28./SZEM rendelet). Ennek jellemző adata, a Miskolc 22 meglévő patikája mellé megnyitott 12 ma­gángyógyszertár. Ugyancsak meg kell említeni a Magyar Gyógyszerész Kamara helyi szerveződését Pesti Ferenc jelenlegi elnökletével, ami az 1989. évi megalakulását követően az 1994. évi II. törvény rendelkezésének meg­felelően köztestületté vált és hivatva van a gyógyszerészek érdekvédel­mi képviseletét ellátni. De hogy az országban szinte egyedül Borsod megyében el nem kezdődött privatizáció mellett miként alakul a gyógyszerészet jövője, arra nehéz válaszolni. Biztos azonban, hogy a hivatás szempontjainak érvényesülése, a gyógyszerész tudományok fejlődése, a lakosság etikus

Next

/
Oldalképek
Tartalom