Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A gyógyítás története - Ecsy Zoltán: Miskolc város gyógyszerésze te az államosítás után

Écsy Zoltán MISKOLC VÁROS GYÓGYSZERÉSZETE AZ ÁLLAMOSÍTÁS UTÁN A magyar gyógyszerész társadalom fekete napja volt 1950. július 28. Ezen a napon az egész országban egyazon pillanatban, 1/2 10 órakor lépett be valamennyi gyógyszertárba a 3 tagú államosítási bizottság és vette állami tulajdonba az addig magántulajdonban lévó' kb. 1400 patikát. De nemcsak a gyógyszertárak kerültek államosításra berendezésükkel, felszerelésükkel, raktárkészletükkel együtt, hanem a tulajdonosok házai, autói, kerékpárjai, írógépei is, só't még a Társadalmi Biztosítók júliusi hitelszámlái is. Még azt is megvizsgálták, mennyi volt a gyógyszertár tulajdonos háztartási kivé tje az előzó' hónapokban, s ha az több volt mint az érvényben lévő fizetés (1300 Ft), akkor a különbözetet vissza kellett fizetni. A legfájdalmasabbnak azt érezték a gyógyszerészek, hogy a volt tulajdonosok nem maradhattak eredeti helyükön. A vidéki kollégákat összecserélték, családjukkal, bútorukkal átköltöztették őket más községben, ahol szinte számkivetettként kezdtek új életet a jobbára idős kollégák. Kevés olyan értelmiségi réteget sújtott oly méltatlanul és megalázó módon az államosítás, mint a gyógyszerészeket. Az ország 19 megyéjében és a fővárosban létrejöttek a Gyógyszertári Nemzeti Vállalatok, s ez így történt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is, ahol a vállalat igazgatói posztjára - mint az egész országban — laikust neveztek ki: Miskolcon a lakatos foglalkozású Kövér József személyében, ugyanis a megbízásnak a politikai megbízhatóság volt a motivációja. A megyében 92 gyógyszertárat magában foglaló vállalat döcögve indult, annál is inkább, mivel egyetlen gyógyszerész szakképzettségű ember volt a központ apparátusában, az ún. szakelőadó. A gyógyszertári munkát laikus ellenőrök felügyelték (eredeti foglalkozásukra nézve borbély, cipész és segédmunkás), s akik főként a pénzügyekre és külsőségekre figyeltek, a gyógyszertári munkához természetesen nem értettek. 50 fillér differencia a pénztárban már jegyzőkönyvbe került ebben az időben. Az államosított autóval Kövér elvtárs ellenőrizte részben a nyitvatartási idők betartását, no meg az ügyeletes gyógyszerész éjszakai készenléti állapotát. Egy ilyen körútja során délután 1/2 3 órakor zárva találta a kis falusi patikát, amit 2 órakor nyitni kellett volna. Nagy vehemenciával becsöngetett, s felelősségre vonta a vétkest, aki védekezé-