Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Miskolc 1702-1872 között - Stipta István: Miskolc igazgatásának jellegváltozásai 1755-1871 között

igazgatás vezetője, ő hívta össze, irányította a magisztrátust. A polgármester a külső tanács révén gyakorolt befolyást a város közéletére.

5 Az 1790-es év - az informális jellegváltást tovább erősítve — a városigazgatás hatáskörének és a városi alkalmazottak létszámának kibővülését hozta. Január 4-én városgazdát, két új hajdút, három új kerülőt és egy fiskálist alkalmaztak. Megállapították a „juridicum és politikum iránt való rendtartást", kiegészítették a főbíró és tanácsbeliek illetményét. 1790. március 22-én alakult ki a munkamegosztás a városi vezetők között. Ekkor határozták meg, hogy a polgármester feladata a gazdálkodás folyamatának vizsgálata, továbbá, hogy a hiányosságokról a főbírónak jelentést tegyen. Az igazság kiszolgáltatása a főbíró hatáskörébe került, ebbe a polgármester nem avatkozhatott be. A külső tanács és a magisztrátus közötti vitát a főbíró köteles elsimítani.

6 Az igazgatás szervezetét tekintve ebben a szakaszban a város a szabad királyi statushoz közelített. Működésében, külső kapcsolataiban sajátosan keverednek a mezővárosi és szabad királyi városi elemek. A végrehajtást alapvetően meghatározó tényező az állami igazgatás befolyásának erősödése volt. Az országos tendenciákkal egyezően megnövekedett a Helytartótanács és a Magyar Kamara elvi irányító szerepe. Ennek egyik bizonyítéka az érvényesülés igényével kibocsátott kormányszéki normák számának radikális emelkedése.

7 3. Míg az előző két változást eredményező mozzanat alapvetően belső harc eredménye volt, a város harmadik közjogi arculatváltása törvényi rendelkezés nyomán következett be. Az 1836 : IX. és XX. törvénycikk alapján Miskolc rendezett tanácsú községgé vált. A törvények megszabták az ítélkezés fórumait, a bíróság összetételét, a bíróválasztás új rendjét. Előírták, hogy a város jegyzőt köteles alkalmazni, aki már nem esett évenkénti választás alá. A jegyzők kiválasztása korábban a helyi közösségek autonóm ügye volt, a helyi igazgatásban fontos szerepet betöltő tisztviselőnek ezen túl törvényi előírás szerint „jó erkölcsúnek és ügyesnek" kellett lennie. A törvény részletezte a városi háztartás vitelére vonatkozó szabályokat. A kamarai hatóság ettől kezdve erre a normára hivatkozva gyakorolta felügyeleti jogát, ellenőrizte a pénzügyi igazgatást, a jövedelmek felhasználását. Rendelkezett a belső terhek egyenlő elosztásáról és intézkedett a felügyelet kérdéséről. Az elkészített városi számadásokat, a költségvetést a kamara képviselői most már e törvénynél fogva vizsgál5 B.-A.-Z. m. Lt. IV-1501/a. Miskolc Város Tanácsának iratai, a./ Tanácsülési jegyzőkönyvek 1569-1849. (továbbiakban: Jkv.) 15. köt. 20. old., Halmay 93. old. 6 Jkv. 16. köt. 4., 44-45., 58-59. old. 7 Iratok 53. dob. XXII. 8-137. sz. Intimatorium Consilii et in Politicis Mandatorum Superiorum. 56. dob. XXIV. 1-66. sz. Correspondentiarium et Rescriptorum ad intimata Camera.