Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - A honfoglalástól napjainkig - Wolf Mária: X-XI. századi települések Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

pedig nem ismerünk erről a vidékről. Atörténeti Abaúj megyé-nek mintegy fele tartozik a mai Magyarországhoz. E hatalmas megye az Árpádkor végére sűrűn betelepült, a XIII. század végén 250 lakott helyet említenek az oklevelek.

4 Ezek közül azonban mindössze hétben kerültek elő honfoglalás kori régészeti leletek.

5 A megye egykori központja Abaújvár vára volt, amelynek építését a krónikás hagyomány a XI. század közepén rövid ideig uralkodó Aba Sámuelhez kapcsolja. A várban majd egy évtizedig tartó régészeti feltárás ezt a hagyományt igazolta. Megállapította, hogy a sáncok a XI. század elején épültek. A várbelsőben feltártak egy XI. század végén épült templomot is, amelyről az ásató feltételezi, hogy kezdetben a megye egyházi életét irányító első templom, az esperesi templom volt.

6 A megye településeinek módszeres régészeti, történeti, nyelvészeti vizsgálata egyaránt azt mutatja, hogy Abaúj megye nem tartozik a honfoglaló magyarság által tömegesen megszállt területek közé. Anonymus adatát, miszerint a honfoglaló magyarság a Hernád és a Tárca völgyét Sóvárig szállta meg, valószínűleg katonai értelemben kell értenünk, azaz fennhatóságát kiterjesztette idáig, de nem települt itt le tömegesen.

7 Az államszervezés korában épült első központ, az abaújvári vár, az Árpád-kor folyamán megőrizte jelentőségét,

8 a megye területe pedig ez idő alatt fokozatosan népesült be. A korszak végére kialakuló igen sűrű településhálózat létrejöttében valószínűleg jelentős szerepe lehetett a tudatos telepítő tevékenységnek is, hiszen írásos forrásokból tudjuk, hogy a XI. század végén, a XII. század elején 10 német telepes falut hoztak létre a Hernád völgyében.

9 Az egykori Zemplén megye X. századi történetének kutatásához az előzőeknél lényegesen több régészeti adat áll rendelkezésünkre. Gazdag honfoglalás kori temetőiről, azok leleteiről, és a leletek kiértékeléséből levonható következtetésekről a közelmúltban jelent meg Révész László könyve.

10 Zemplén megye, elsősorban a Bodrogköz településtörténetét Valter Ilona kezdte kutatni az 1960-as években. Terepbejárással, az írásos források összegyűjtésével, valamint a kéziratos térképek adatainak feldolgozásával igyekezett meghatározni egy-egy település középkori helyét, keletkezésének idejét. Eredményeit összevetette a megállapította, hogy az Árpád-korban a vidék sűrűn betelepült.

11 Terepbejárásai során 4 Györffy Gy. 1963. 54. 5 Wolf M. 1989. 163. 6 Gádor J. 1994. 28. 7 Wolf M. 1989. 167. 44. 50 j. 8 Györffy Gy. 1963. 55. 9 Györffy Gy. 1963. 44. 10 Révész L. 1996. 11 Valter I. 1974. 14. ssk.