Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - A honfoglalástól napjainkig - Révész László: Honfoglaló vezérek, kalandozó harcosok a karosi temetőkben

csordák eltartását anélkül is, hogy azokat nagyobb távolságra kellett volna hajtani

14

. Erról tanúskodnak a sírokban lelt juh és szarvasmarhacsontok is, melyek ételmellékletként kerültek a hosszú túlvilági útra induló elhunytak mellé. A felső-tiszai temetők használata, a 950-es években egy csapásra megszakad. Az ezeket létesítő közösségeket talán egy hatalomváltás következtében az új nagyfejedelem ( Taksony? ) széttelepíti, s új központokat létesít Székesfehérvár és Esztergom körzetében. Az újjászervezett kíséret szinte alig emlékeztet a korábbira, nemcsak fegyverzetét, de minden bizonnyal társadalmi gyökereit tekintve sem. Rájuk és utódaikra támaszkodva szervezte meg a feudális magyar királyságot Géza fejedelem és első királyunk, Szent István. A régi törzsi-nemzetségi arisztokrácia és kísérete a kalandozó hadjáratok során nagyrészt elvérzett, de teljesítette történelmi hivatását azzal, hogy a hódítani kész veszélyes szomszédos birodalmakat, Bizáncot és a Német-Római Császárságot távol tartotta az ország határaitól. A fejedelmek így nyugodt körülmények között végezhették országszervező munkájukat, melynek eredményeként Magyarország rövidesen betagozódhatott az európai állások sorába. Honfoglalás kori temetők Karos határában (Révész, 1996. 8.) 14 Valter I. 1974. 1-55.