Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)
„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - A honfoglalástól napjainkig - Révész László: Honfoglaló vezérek, kalandozó harcosok a karosi temetőkben
csüngött alá a pásztorember apró használati tárgyait, tűzkézségét rejtó' tarsoly is. Természetes folyamatnak tekinthetjük tehát, hogy mind komolyabb rangjelző' szerepe lett a különböző' számú és anyagú verettél díszített öveknek, melyek honfoglalóink előkelőinek derekát már mint csillogó fémpántok fogták körbe 7 . Karoson a két temetőben összesen 11 sírban találtunk öwereteket. Valamennyi öntött, véséssel finomított, aranyozott hátterükből többnyire növényi minták emelkednek ki. Különösen érdekesek a 29. sír aranyozott, sugaras háttérben foglalt bimbómotívumai. Megfigyeltük, hogy az öweretes sírokban nem volt szablya, csak íjat és nyílhegyeket találtunk bennük. Nemcsak az öv, hanem mindazok a fegyverek, eszközök, amelyek erről lecsüngtek, rangjelző szerepet kaptak. A díszes szablyákról már szót ejtettünk, nem említettük azonban még a véretekkel, vagy lemezzel díszített bőr tarsolyt. A tarsolyoknak ezüst vagy bronz véretekkel való ékesítése valószínűleg már a honfoglalás előtt ismeretes volt őseink körében. Honfoglalás kori emlékanyagunkban tapasztaljuk először, hogy nemcsak a tarsoly sarkait és középveretét, valamint függesztőszíját díszítik fém véretekkel, hanem a szegélyét is sűrűn egymás mellé szegecselt bronz díszekkel borították 8 . Nagyon ritka leletnek számítanak a tarsolylemezek: E csak a honfoglaló magyarságra jellemző tárgytípusból eddig összesen 25 darabot ismerünk a Kárpát-medencéből. Használatuk feltehetően úgy alakult ki, hogy a tarsoly fedelén mind sűrűbben alkalmazott veretek idővel összeértek, s mind nagyobb összefüggő felületet borítottak be. Az 52. ( vezéri) sír tarsolylemeze díszítetlen, annál pompásabb a 29. sírban lelt példány. Előlapját öntött és vésett szalag keretezi, melyet két oldalt vonalkázott, aranyozott mezőre támaszkodó pontvonalak díszítettek. A tarsoly tengelyében, alul és felül egy-egy palmettacsokor látható. Az előlapon a kompozíció belső keretét lendületesen kanyargó, egymásba fonódó indaháló adja, melynek tengelyében emelkedik a bimbós, húsos levelekkel ékes életfa. A domború mintát a hajdani művész a háttér visszakalapálásával és aranyozásával emelte ki. E tarsolylemez mintájában és megmunkálásában nagyon közeli párjai szintén ÉkMagyarországon kerültek elő, Tarcalon és Rakamazon. Valószínűleg mindhárom azonos műhelyben készült, talán ugyanannak a mesternek a kezemunkái 9 . Még egy rangjelző tárgyról említést kell tennünk. Mindkét vezéri sírban ( IL temető 52. és III. temető 11. sírja) előkerült egy kb. 70 cm 7 Dienes I. 1964. 79-80., Mesterházy K. 1990. 235-274. 8 Dienes I. 1964. 79-112., Dienes I. 1973. 177-217. 9 Révész L. 1996. 144-152.
