Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)
„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - A honfoglalástól napjainkig - Révész László: Honfoglaló vezérek, kalandozó harcosok a karosi temetőkben
Révész László HONFOGLALÓ VEZÉREK, KALANDOZÓ HARCOSOK A KAROSI TEMETŐKBEN A honfoglalás idején (895-900) a Kárpát-medencébe érkező magyar törzsek már több mint másfél évezrede elszakadtak finnugor rokonaiktól. Dél-Urai vidéki őshazájukból Magna Hungárián, Levédián, Etelközön át vezetett útjuk a Duna és a Tisza öntözte síkságig. Vándorlásaik során főként iráni és török eredetű népekkel érintkeztek. E kapcsolat mély nyomot hagyott kultúrájukban, művészetükben is. A sokszínű törzsszövetség egyes csoportjai jól ismerték a földművelés és a kertkultúra mesterfogásait, mások inkább nagyállattartással foglalkoztak. Ötvöseik keleties ízlés ékítményekkel látták el az előkelőbbeket, alkotásaikat viszont láthatjuk a karos temetőkben is. A honfoglaló magyarok társadalmát kutatóink java része nagyjából a következőképpen írja le: A „társadalmi piramis" csúcsán a fejedelmek, törzsfők, nemzetségfők állottak, akiknek a hatalmát az ún. „katonáskodó középréteg" biztosította. Őket követné a rangsorban végül a szegény szabadokból és szolgákból álló köznép. Valószínű azonban, hogy az egykori társadalom ennél jóval árnyaltabb, sokszínűbb volt. 1 Hazánk ÉK-i szeglete, a Bodrogköz már eddig is többször megörvendeztette a régészettudományt pompásabbnál pompásabb leletekkel. Ezek sorába tartoztak azok a tárgyak is, amelyek mezőgazdasági munkák során bukkantak elő 1899 őszén Karos község határában. Ezeket 1936-ban,szőlőtelepítés közben újabb leletek követték. Fél évszázad múltán, 1986-ban ismét fegyvereket, övdíszeket, ezüst pénzeket fordított ki az eke, s az azt követő leletmentő ásatás során honfoglaló eleink újabb két, igen gazdag temetője került napvilágra. A sírokból nagyon sok olyan lelet jutott a múzeumba, melyek méltán keltették fel a történelem iránt érdeklődő közvélemény figyelmét. Hogy a század első felében (nevezzük ezt ezentúl a karos I. temetőnek) feltárt 13 síron kívül még mennyi eshetett áldozatul a földmunkáknak, nem tudjuk. A karos II. temetőben (ez az előzőtől délre 200 méternyire van) 73 sírt tártunk fel, az ettől ugyancsak délre 200 méterre lévő III. temetőben pedig 19-et. Feltűnő, hogy a sírok közel felében fegyveres férfiak nyugodtak, s viszonylag csekély volt a nők és a gyermekek száma 2 . 1 László Gy. 1944., Szőke B. 1962., Mesterházy K. 1980. 2 A század elején előkerült sírokról: Dokus Gy. 1900. 39-61., az 1936-os ásatás leleteiről: Fettich N. 1937. 134-136., a II. és a III. temetőről részletesen: Révész L. 1996.
