Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

Bevezető

Bevezető Miskolc város millecentenáriumi bizottsága még 1996-ban javaslatot tett arra, hogy a „Miskolci évszázadok" című konferenciák előadásait önálló kötetben jelentessük meg, ezzel is adózva a magyar honfoglalás ezeregyszázadik évfordulójának. A május 13-30-a közötti szakmai napokon a legkülönfélébb történeti korszakokból, témákból közel százan képviselve szakmájukat fejtették ki véleményüket, tudományos nézetüket a város egy-egy fontos, aktuális kérdéséről. A történészek a készülő Miskolc monográfia egy kötetéről, vagyis a 18. századi városról értekeztek, az építészek a 19. század végi és a 20. századi városépítészetet elemezték előnyeivel, értékeivel, kényszerhelyzet szülte megoldásaival. A Kereskedelmi és Iparkamara a 19. századi jogelődintézmény és mai tevékenysége feladatai közötti utat járta végig, amibe a céhes iparfejlődés éppúgy belefért, mint a „modern" kézművesség. A diósgyőri vasgyár telepítése óta, a régió sok tízezer családjának jelentett megélhetést a bányászat, a kohászat és a gépipar. A vasgyártás 18. század végi jellemzőitől így sikerült eljutni annak a kérdésnek az értelmezéséhez, magyarázatához, hogy a műszaki haladás és a gépipar fejlődésének kölcsönhatása miként érvényesült városunkban. S mert minden nap önálló szakmai egység volt, így nagyszámú érdeklődőt vonzottak a magyarság és kereszténység kapcsolatát elemző, a magyarság és európaiság kérdéskörét kutató értekezések is. Nemcsak az idén százéves villamosközlekedés történetét, hanem a vasúti közlekedést, a posta múltját és a távközlés jövőjét is sikerült felvillantani azon a szakmai napon, ahol először létesült ISDN-összeköttetés a MAB-székház és a Városháza között. (E komputeres információátvitel segítségével egymástól távollévők úgy tudtak kommunikálni, hogy egymást látták.) A művészetek világa felölelte a színház, az irodalom, a képzőművészet, a zene és a fotózás történetét városunkban úgy, hogy a korszakhatár témánként és előadónként is változott. A nagy múltú miskolci iskolák, a szabadművelődés és az egyesületek történetét szintén több előadó tárta fel tudományos megalapozottsággal, sok esetben saját, több évtizedes gyakorlatából is következtetéseket levonva. A tudományos élet elemzésekor a Miskolci Akadémiai Bizottság, a Miskolci Egyetem, a Herman Ottó Múzeum, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, a Lévay József Tudományos Könyvtár munkájáról, eredményeiről, kutatásai programjáról hallottak előadásokat az érdeklődők. Választ kaphattak arra is, hogy a kutatás hogyan „szegődött", s hogy áll ma a gyógyítás szolgálatában. Miskolcon másfél évtizede működik Állam- és Jogtudományi Kar az egyetemen. Ennek kapcsán az elődintézményről éppúgy hall-