Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

Miskolc a millecentenárium évében

az 1996. évi számról előzőekben részletesen szóltam, itt újra idézni szükségtelen. A Miskolc írásban és képekben című sorozat 1994-ben in­dult útjára, a millecentenárium évében harmadik kötete jelent meg. A sorozat a város történetét, épületeit, szobrait, kiemelkedő' személyisé­geit, különlegességeit mutatja be mindenkihez szólóan, közérthetően, de tudományos precizitással, hiszen a bemutatott témák alapját a levél­tári dokumentumok, levéltári kutatások adják. Egyes fejezetei a város polgármestereiről, díszpolgárairól, főispánjairól, kiemelkedő, utcanevet viselő egyéniségeiről szólnak, de megjelennek a főutca kereskedő és polgárházai, vagy a város történeti kapui, mint a Zsolcai kapui iparte­lep és a Győri kapu település-építés és ipartörténete. 1996-ban érthető­en egyik legfontosabb fejezete „Miskolc a millennium évében" címet vi­selte, amely igyekezett „visszavarázsolni", az utókor számára érzékel­tetni, hogy az akkori városi polgárok miként élték meg és ünnepelték a honfoglalás 1000. évfordulóját. A kötetről az Új Észak cikkírója a kö­vetkezőket jegyezte: „Maga a hármas szám a hagyományteremtés mel­lett azt is jelzi, hogy egy olyan úttörőmunka teljesedett sorozattá, amely iránt régóta megvan az érdeklődés a városlakókban. Nevezetesen, hogy szükség van olyan hiteles, ám népnyelven, izgalmasan megírt, a gyöke­rekhez elvezető históriás könyvre, amely képes megfogni minden itt élőt, akár rendelkezik történelmi ismerettel, akár nem. Dobrossy István Miskolc sorozata felfedezteti, megszeretteti velünk e kócos várost, amelyet az általa nyújtott ismeretek birtokában képesek vagyunk büszkén vállalni. Miskolcivá nem születik, hanem azzá válik az ember. E könyvek segítenek miskolcivá válni bennünket. A kötet . . . egyik nagy erénye, (hogy) ott lüktet megfoghatóan, érzékletesen a történelem, a város és lakóinak lelke, szelleme. Régmúltba visszavezető, izgalmas utazást él át az olvasó, aki onnan visszatérve - miközben polcra rakja a Miskolc írásban és képekben újabb kötetét - kezdi szeretni, vagy még jobban szeretni ezt a várost. Furcsa metamorfózis keríti hatalmába: miskolcibbnak vallja, miskolcibbnak érzi magát." 1996 novemberében napvilágot látott még egy kötet, amely egykor a szerzőt, később pedig a szerkesztőket, a nyomda alá készítő jogaka­démiai tanárt, bevezetőt készítő jogtörténészt egyaránt különlegesen szép, de nagyon nehéz feladat elé állította. A sajtóbemutatóról az alábbi méltatás jelent meg: „A trianoni határváltozásaikkal párhuzamosan költözött a Felvidékről Miskolcra az Eperjesi Evangélikus Jogakadé­mia, amely 1919 és 1949 között működött a borsodi megyeszékhelyen, majd felfüggesztették működését. Miskolc Megyei Jogú Város támoga­tásával adták ki Bruckner Győző egykori dékán A Miskolci Jogakadé­mia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 című művét . . . Kobold Tamás polgármester mint házigazda, s egyben támogató üdvözölte a

Next

/
Oldalképek
Tartalom