Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)
Miskolc a millecentenárium évében
Koszorúzások, megemlékezések 1996. részben az országos eseményekről való megemlékezés, részben valamilyen évfordulóhoz köthető' miskolci, helyi megemlékezés volt. Érdekes, hogy a rendezvények száma meghaladta a tizet, de ezeket társaságok, szerveztek, egyesületek fontosnak ítélték meg. Már hagyomány, hogy a városszépítők, az Emberért és Miskolcért alapítvány képviselői minden év augusztusának utolsó napján felkeresik az árvízi emlékművet. Május 26-a, a hó'sök napja szintén évek óta visszaidézett hagyományává vált Miskolcnak. November l-jén, a halottak napján pedig nemcsak a családtagok keresik fel hozzátartozóikat, hogy egy szál gyertyával és virággal idézzék emléküket, hanem a város vezetői, a fegyveres testületek képviselői is koszorúkat helyeznek el a hó'sök temetőjében és a város hősi emlékművénél, az egykori polgármesterei sírján is. Néhány éve, pontosan 1994-tól minden évben koszorú kerül az 1944. júniusi bombázások áldozatainak emlékoszlopára a Búza téri görög katolikus templom szomszédságában. Május 4-én Flórián-napján a tűzoltók is koszorúznak, az országos ünnepségek, rendezvények részeként március 15-én a miskolciak végigjárják a Kossuth-szobor és Petőfi szobor közötti utat, s virágot helyeznek el Széchenyi, Lévay, Deák szobrára, s a Batthány utcai emléktáblára is. Május elseje pedig hagyományosan visszatérő ünnepünk. Három különleges évfordulónk volt, Széchenyi István születésének 205. évére emlékeztünk szeptember 20-án, Dayka Gábor halálának 200. évfordulójára október 18-án, s a millecentenárium évében 75 éves volt a minden miskolci számára kellemes emlékeket idéző Lillafüredi Állami Erdei Kisvasút, a LÁEV. Alábbiakban időrendi sorrendben tekintjük át ezeket az eseményeket, s néhány fényképpel kívánom illusztrálni a történészeket. Az elhangzott avatóbeszédektől, előadásokból talán nem tanulságnélküli egy-két gondolat kiemelése. 1996. március 15-e kivételesen kedvezett az ünneplésnek, nagyon régóta nem vettek annyian részt a megemlékezések és a „körséták", mint most. az ünnepi beszédet Kobold Tamás polgármester tartotta, beszédében (a jelen gondjait megoldandó) gyakorta idézte Széchenyi István gondolatait. Széchenyi bízott abban, hogy Magyarország Európa integráns részévé válik, s azt írta, hogy „Magyarországon kívül széles e világon nincs hazánk", s mellett a polgári kötelességteljesítés fontosságát hangsúlyozta. Milyen lehetőségeink vannak, s egyáltalán vannak-e lehetőségeink, az előadó válaszát a következésképpen fogalmazta meg:
