Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)
„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - A bányászat, a kohászat és a gépipar Miskolcon - Cselényi József-Lévay Imre: A műszaki haladás és a gépipar fejlődésének kölcsönhatása városunkban
- új technológiák pl. ultra precíz megmunkálások, hidegalakítás, lézertechnika, nanotechnológiai, robotos szerelés és kiszolgálás, szuperkemény szerszámok alkalmazása stb. egyre határozottabban terjednek, - számítógépek egyre karakterisztikusabban jelennek meg a mérnöki munkában: géptervezésben, technológia- és folyamattervezésben, mérési eredmények feldolgozása, gépek, folyamatok, rendszerek szimulációjában, irányításában, ellenőrzésében, - számítógéppel integrált beszerzési, termelési és szolgáltatási, logisztikai folyamatok, integrált információs rendszerek, számítógépes hálózatok vannak kialakulóban, kacsintgat a multimédia és az INTERNET is, - egyre parancsolóbban hat a keletkezett hulladékok, az elhasznált termékek újrahasznosítása, újrafeldolgozása. Mint látjuk a második világháború utáni fejlődés valóságos áradatot indított el és még nem beszéltünk olyan területekről, mint a szilárdtest kutatás, nyersanyag- és műanyag kutatás, időjárás előrejelzés, a műholdas térképészet, hajózási, mezőgazdasági területeken való alkalmazása, amelyek közvetetten a gépszerkezetekre is visszahatnak. Visszatérve eredeti célkitűzésünkhöz, a kutatás és gépipar fejlődés kölcsönhatásának vizsgálatához: az új termékekkel, a gyártásfolyamatokkal, a rendszertechnikákkal kapcsolatos kutatások egyre drágábbak lettek. A kisebb önálló vállalatok ezek finanszírozását nem engedhetik meg maguknak. A nagy ipari államokban a kutatások finanszírozása szükségképpen konszernek kialakulásához vezet és a kutatást saját intézeteikben végzik. Ebből eredően az egyetemek kutató bázisainak pangása nemcsak magyarországi jelenség, időszakonként máshol is megjelenik. A kiutat az 1950-1980. években az állami és akadémiai, esetleg több tudományágat átfogó kutató intézetek létrehozásában keresték, pld. Központi Fizikai Kutató Intézet, Szerszámgépfejlesztő Intézet, Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet, Gépipari Technológia Intézet stb. Napjainkban ezek egy része már nem működik. Ezért kiemelten fontosak ma a nemzetközi kutatási összefogások, hogy némileg kompenzálják a hazai kutatás rendkívül alacsony támogatottságát. Szerte a világban az egyetemek mellett Technológiai Centrumok, Innovációs Központok, Ipari Parkok jöttek létre. Kegyetlen felismerés, hogy ma a technológia csak a tudással fokozható. Nem véletlen, hogy az ezredfordulóig Japán megkétszerezte, Kína megháromszorozta, a gyorsan fejlődő délkelet-ázsiai országok megnégyszerezték a tudományos kutatásra, műszaki fejlesztésre, oktatásra fordított összeget. Napjainkban szerte a világon egyre növekvő szerepet kapnak az egyetemi tanszékek az ipar részére végzett kutatási-fejlesztési feladataikkal.