Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Miskolc kereskedelmének és iparának története - Dobrossy István: A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara szervezete, szakosztályainak munkája 1880—1949 között

Dobrossy István -A MISKOLCI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA SZERVEZETE, SZAKOSZTÁLYAINAK MUNKÁJA 1880-1949 KÖZÖTT A 19. század közepétől, végétől a 20. század közepéig működő, tehát közel évszázados történetü kamarák egy-egy kerület (mai szóhasználattal: régió) közgazdasági érdekeinek megvalósulását, érvényesülését segítő érdekképviseleti jellegű intézmények voltak. A „kamara" fogalom más tartalmat kapott a francia és mást az angolszász országok gyakorlatában. A francia példa szerint a kamarához való tartozást meghatározott foglalkozási ágakban törvény határozta meg. A meghatározottságot a merkantilista szemlélet adta, tehát a kamarák elsődlegesen a kereskedelem, a gyáripar és a forgalom érdekképviseleti szervei voltak. Ezzel szemben az angolszász példa áll, ahol a kamara a szabad társuláson alapuló szervezeteket jelentette, s hatáskörébe tagolták a kézműves és kisipart is. Ahol a kamara csak a kereskedelem és nagyipar összefogó szerve volt, ott mellette gyakorta megalakultak és működtek a kézműves kamarák is. Hozzánk közelebb került a francia gyakorlat, ahol törvény rögzítette a kamara kettős feladatkörét. A kettősség egyik oldalát a kamara kötelékébe tartozó foglalkozási ágak, gazdasági csoportok általános és különös érdekmegfogalmazása, érdekképviselete jelentette, a másikat pedig az állam elvárásának teljesítése, ugyanis a kamara hatóságként fejtette ki tevékenységét a közgazdasági élet fejlődése-fejlesztése érdekében. Ennek megfelelően a kamara joga és kötelessége volt a kezdeményezés és javaslattétel a törvényhozással (parlamenttel, kormánnyal) szemben, s mint a kormány véleményező szerve köteles is volt a hatóságok megkeresésére szakvéleményt szolgáltatni. Mindemellett a kamara közgazdasági természetű funkciókat is ellátott. így tőzsdefelügyelet, cégnyilvántartások, ügynöki jegyzékek vezetése, statisztikai adatok gyűjtése, vagy éppen mestervizsgák szervezése és megtartása. A kamara feladatkörébe tartozott a kereskedelmi és ipari szakoktatás intézményi hátterének biztosítása is. Tehát oktatási intézmények létesítése, s azok fenntartásában való közreműködés. A kamara, vagy kamarák az európai történeti példák, működésük alapján — a legtöbb államban — jogi személyeket megillető általános jogosítványokkal voltak felruházva. A magyar kamara-ügy története kapcsolódott Ausztriához, illetve a Monarchiához. Ott is a francia-típus érvényesülése volt a jellemző, tehát a kamarák hatósági jellegűek voltak. Szervezésük törvény, vagy