Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Miskolc kereskedelmének és iparának története - Váradi László: A kézművesség jelene, a Kézműves Kamara helyzete napjainkban

Az országos érdekegyeztetésben — az Érdekegyeztető' Tanácsban a kormánynak két fó' partnere van. Az egyik a munkavállalók (összefoglalóan a szakszervezetek), míg a másik a munkaadók (ill. érdekképviseleteik). A központi érdekegyeztetés tehát nem képzelhető el sem a szakszervezetek, sem a munkaadók nélkül. A szakszervezetekkel szemben a munkaadói szervezetek - mint a gazdaságnak a kulcsszereplői aránylag rövid múltra tekintenek vissza. A pártállam idején nem volt értelme a munkaadók államtól független érdekképviseletének. Az 1980as évek végéig a mai munkaadói képviseletek elődei többé-kevésbé állami intézmények voltak (példaként a Magyar Kereskedelmi, ill. Gazdasági Kamarát említeném). Hasonlóképpen fogalmazhatunk a szövetkezetek egyesüléseiről is. A munkaadói érdekképviselet iránti valós igény akkor jelentkezett, amikor - az államtól függetlenül - egyre nagyobb számban jelentek meg a munkaadók. Ez a folyamat a 80-as évek végén a privatizáció megjelenésével gyorsult fel. Tehát az igazi munkaadók megjelenése tette szükségessé a valódi munkaadói érdekképviseletek létét és működését. Az országos érdekegyeztetés Németh Miklós miniszterelnöksége idején, 1988-ban indult. Úgy tűnik, a politikai szándék, az akarat és a komoly párbeszéd igénye mindhárom oldal részéről egyértelmű. A gyakorlatban azonban úgy érződik, a kormánynak nem érdeke, hogy egy igazán erős és egységes munkaadói érdekképviselettel kerüljön szembe. Mesterien működik a divide et impera elve. Az ÉT-ben a munkaügyi politikával, szabályozással kapcsolatos kormányzati elképzeléseken túlmenően a gazdasági törvények tartalmáról is folyik egyeztetés. Mindez nem változtat azon a tényen, hogy a magyar érdekegyeztetési mechanizmus igen-igen hézagos. Ez viszont azzal jár, hogy több esetben a kormányzati oldal és a többi partner között nem alakul ki párbeszéd. Az ÉT kilenc munkaadói szervezete jelentős gazdálkodói réteget fed le. Ezek: Altalános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezetek Országos Szövetsége Ipartestületek Országos Szövetsége Agrárszövetség Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége Magyar Iparszövetség Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége Munkaadók Országos Szövetsége Vállalkozók Országos Szövetsége.