Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Miskolc kereskedelmének és iparának története - Váradi László: A kézművesség jelene, a Kézműves Kamara helyzete napjainkban

gálát, amellyel — a szimpátia megszerzésétol akár a korrupcióig — az illetékeseket, a döntéshozókat, a hatalmi elit tagjait megnyerik kívánságuk valóra váltójának: a közmegrendelés odaítélésének vagy a törvényi feltételek számukra előnyös megváltoztatásának, csoportjuk kedvezőbb pozícióba hozásának. Az érdekkijárás, a lobbyzás szakma, amely effektív tagság, formális szervezet nélkül is működtethető' - ilyen értelemben beszélhetünk energia-, cukor-, kávé- stb. lobbyról -, sőt bármely érdek lobbyzása profit célú magánvállalkozásban is vállalható, s ez profi szakmaként végzett munka immár Magyarországon is." Jelenleg a Magyar Kézműves Kamara elnökségében az alábbi szakmai szervezetek képviselői vesznek részt: Magán Autójavítók Országos Kamarája Országos Fodrász, Fogtechnikus, Kozmetikus, Pedikűrös és Szolgáltató Ipartestület Magyar Pékek Ipartestülete Országos Asztalos- és Faipari Szövetség Szobafestő, Mázoló, Tapétázó Országos Ipartestület Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete Irodagép-műszerészek Országos Ipartestülete Fényképészek, Fénykép nagyítók, Videofelvétel-készítők és Rokon Szakmák Országos Ipartestülete Nemesfémművesek Országos Ipartestülete Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Kamarája Magyar Kézműves Kamara Ellenőrző Bizottsága, valamint Az Etikai Bizottsága (állandó meghívott). A Magyar Kézműves Kamara megalakulásakor mintegy 190 ezer tagra számított, ennél azonban sokkal kevesebb vállalkozás került nyilvántartásba vételre. Felénél jóval kevesebb fizette be eddig a tagdíjat. A többi vállalkozó - elvben - törvénysértően dolgozik, hiszen a kamarai törvény kötelezően előírja a tagságot. Jelen pillanatban a tökéletes tagregisztráció egyelőre megoldhatatlan akadályokba ütközik. Ebből adódóan sürgető szükség lenne egy törvénymódosításra ahhoz, hogy az APEH nyilvántartásához a kamarák hozzájussanak. Csak ott található a tevékenységek szerinti folyamatos nyilvántartás, amely nélkül nem lehet pontosan megállapítani a bejegyzett vállalkozások fő profilját. A vállalkozók szemében a kamarai tagdíj alapjában véve nem más, mint egy újabb adó. Sokkal hasznosabb lenne, ha vállalkozóink először a szolgáltatások révén találkoznának a kamarákkal. Ehhez azonban pénzre van szükség. A törvényi előírások, az egyéb ígéretek „elszálltak": a tagdíj összege nem vonható le az adóból. Ahhoz, hogy a kamarák „gazdagok" legyenek, a befizetett tagdíj zömét vissza lehessen