Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Miskolc kereskedelmének és iparának története - Váradi László: A kézművesség jelene, a Kézműves Kamara helyzete napjainkban

A rendszerváltás nyomán egyre erőteljesebben jelentkezett az a társadalmi igény, hogy az állam szerepvállalása csökkenjen, több jogot és cselekvési teret kapjanak a civil szerveződések. Egyre erősödött a gazdasági élet területén is az a felismerés, hogy a vállalkozók is hatékonyabban tudják érvényesíteni érdekeiket a gazdasági verseny területén, ha szakmai és egyéb szempontok alapján különböző társulatokat hoznak létre. A nemzetközi tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy ezek a szakmai önkormányzati szervezetek bizonyos feladatokat eredményesebben tudnak ellátni, mint a bürokratikus módon szerveződött állam. Ezen felismerések nyomán a Magyar Köztársaság Országgyűlése az 1994. évi XVI. törvényben határozott a gazdasági kamarákról. A törvény értelmében a gazdaság szereplői - a gazdálkodó szervezetek, az egyéni vállalkozók - a gazdasági kamara tagjaiként létrehozzák saját önkormányzatukat. Ezen törvényi felhatalmazás alapján — mint a legilletékesebbek - érdemi részt vállalnak a gazdasági élet alakításában. Az állam gazdasági szerepvállalásának csökkentéséhez tehát szükség van a gazdasággal összefüggő közfeladatok egy részének az érintettek önigazgatása útján történő ellátására. A gazdasági kamarák, mint az állami igazgatás szerveitől elkülönülten működő szervezetek végzik a gazdaság fejlesztésével, támogatásával, általános érdekeinek előmozdításával kapcsolatos tevékenységüket. A gazdálkodó szervezeteket - tevékenységüktől függően - az Agrárkamarába, a Kereskedelmi és Iparkamarába vagy a Kézműves Kamarába kell besorolni. Ezek a köztestületek megyei szinten szerveződnek, s a megyei szervezetek választják meg a nemzeti kamarákat. Ezen új közjogi kamarai rendszer legfontosabb sajátosságai: - a regionalitás, - a kötelező tagság, — a gazdasági folyamatok „állam-mentesítése", — a kamara nem mint érdekképviselet, hanem mint az általános gazdasági érdekek előmozdítójaként jelenik meg. A gazdasági kamarák - köztük az 1994. október 31-én létrejött Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kézműves Kamara is - már megalakulásukkor kinyilvánították, hogy részt kívánnak venni megyénk gazdaságának fejlesztésében, a vállalkozások működésének elősegítésében. Ezek az akkori célkitűzések napjainkban is érvényesek. Összecsengtek úgy a megyei, mint Miskolc városi önkormányzat rövid- és középtávú feladataival is. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azonban azokat az anomáliákat, a még mindig jelen lévő feszültségeket, amelyek már a 94. évi XVI-os törvény megjelenése óta kíséri a kamarákat. A gazdasági élet valami-