Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Miskolc kereskedelmének és iparának története - Bihall Tamás: A Kereskedelmi és Iparkamara tevékenysége napjainkban

Bihall Tamás A KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA TEVÉKENYSÉGE NAPJAINKBAN A közjogi típusú gazdasági kamarák a nyugat-európai országok nagy többségében már másfél évszázada töretlenül működnek, a polgári társadalmi rendszer szerves részévé váltak. Magyarországon elsőként 1850-ben Budapesten alakult meg a Kereskedelmi és Iparkamara, s ez az ipari és kereskedelmi fejlődés mérföldkövének számított, majd ezt követően sorra létrejöttek a megyei szervezetek. 1880-ban Miskolcon is megalakult a Kereskedelmi és Iparkamara, amelynek vezetőségében az üzleti élet jelentős személyiségei kaptak helyet. A levéltári dokumen­tumok gazdag és igen aktív kamarai életről tanúskodnak, s számos ipa­ri és kereskedelmi fejlesztés a kamara kezdeményezésére jött létre Miskolcon. A millennium évében impozáns székházat épített az akkori Kereskedelmi és Iparkamara, amely ma a Miskolci Akadémiai Bizott­ság székháza. A közjogi kamarai rendszer működésének több évtizedes kény­szerszünete után az 1994-ben született kamarai törvény alapján újra létrejött. Ma e hagyományokra építve kell megfogalmaznunk, mi is a kamara küldetése, feladata. A mai közjogi kamarának olyan köztestü­letként kell működnie, amely teljes joggal és a feladathoz méltó tekin­téllyel tölti be a gazdasági önkormányzat szerepét. E köztestület a gazdasági és az állami szféra közötti kapcsolatot hivatott megvalósíta­ni, s az önkormányzatiság elvéből adódóan olyan döntésjoggal kell ren­delkeznie, amely elvezet a gazdaság államtalanításához, s a gazdasági kérdésekben a gazdasági szereplők döntési kompetenciáját biztosítja. Felvetődik a kérdés, a másfél éve működő köztestület mennyire képes megfelelni ezeknek a követelményeknek a mai működési keretek között a mai gazdasági-társadalmi rendszerben. A magyar nemzetgazdaság jelenlegi általános helyzete, a gazdál­kodók szervezeti struktúrájának átalakulási folyamata ma még nem te­szi lehetővé az erős önkormányzati működést. A kezdeti szerveződési, szervezet-kialakítási folyamatokon túljutva viszont éppen ennek a sze­repnek a megerősítése jelenti a legnagyobb feladatot. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara mintegy 25 ezres tagsággal rendelkezik. E tagságot két póluson szer­vezte meg, egyrészt szakmai, másrészt területi szempontból. A szakmai szerveződés 12 kamarai osztályban jelenik meg, ami lehetővé teszi az egyes szakterületek képviselőinek találkozását, együt­tes fellépését, vélemény-nyilvánítását, a problémák, gondok közös meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom