Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)
„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Miskolc 1702-1872 között - Holopcev Péter: A miskolci görögkeleti népesség számának változásai
Holopcev Péter A MISKOLCI GÖRÖGKELETI NÉPESSÉG SZÁMÁNAK VÁLTOZÁSAI A XIX. században Magyarország lakosságának 13-15%-a görögkeleti vallásúnak vallja magát. Etnikai összetételét tekintve megállapítható, hogy 85—90%-uk szerb anyanyelvű. Miskolc görögkeleti lakosságát vizsgálva azonban mást tapasztalunk. Többségük macedón származású, de már asszimilálódott és magyarnak vallja magát. Pusztán vallása (esetleg neve) utalhat idegen eredetére. Csak mintegy 20%-nál mutatható ki a szerb eredet. Előadásomban a görögkeleti vallású népesség (illetve, ahogy akkor nevezték őket: a görög nem egyesült vallásúak) XVIII. századi (főként annak második fele) létszámadataival foglalkozom. Jogosan vetődhet fel a kérdés, hogy miért pont egy ilyen kis létszámú közösség vizsgálatával foglalkozom, 1 mikor lényegesen több tanulmány jelent meg róluk, mint a többi felekezetről. Valóban a közösség viszonylag kis létszámú, de a város életében jelentős szerepet játszott. Az is igaz, hogy többen is feldolgozták a miskolci görögség történetét, 2 de elsősorban gazdasági szerepüket ismertették. Létszámadatokat közölnek ugyan néha a szerzők, de ezek valóságtartalma időnként kétes, a források átfogó feldolgozása még nem történt meg. Azzal a céllal láttam neki a munkának, hogy bemutassam teljes egészében a görög nem egyesült vallásúak létszámának alakulását, de a téma feldolgozása során rájöttem, hogy sokkal szélesebb körű kutatást kell végezni, mint amilyet terveztem. Ezért most XVIII. századi források példáin keresztül foglalkozom azokkal a problémákkal, amelyek megnehezítik a pontos létszám meghatározást. I. Lipót 1667. évi kiváltságlevele, mely engedélyezi az ország északi részén lakó görög, örmény és rác alattvalóknak a kincstári birtokokon való megtelepedést, illetve a XVIII. század első évtizedének gazdasági konjunktúrája meggyorsította a görög kereskedők bevándorlását 1 A „fénykorban" sem éri el létszámuk Miskolc lakosságának 2.5%-t; Miskolc lakossága 1780-ban 13148 fő, a görög véglegesen megtelepedettek száma 1778-ban 296 fő. 2 Többek között: BARNA Károly: A miskolci görög kolónia virágkora. DOBROSSY István-VERES László: A miskolci görög kereskedőtársulat gazdasági tevékenysége a 19. század elején. Miskolc. 1976. LESZIH Andor: A miskolci görög kereskedők múltja. Miskolc. 1921. KOMÁROMY József: Adatok Miskolc XVH-XVÜT századi kereskedelmi viszonyához. Miskolc. 1968. MARJALAKI KISS Lajos: Görög kolónia Miskolcon a 18. században. Miskolc. 1960. POPOVTTS Konstantin: A miskolci görög egyház és társadalom élete. Miskolc. 1938. SZENDREI János: Miskolc város története. Miskolc. 1904.