Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Miskolc 1702-1872 között - Stipta István: Miskolc igazgatásának jellegváltozásai 1755-1871 között

A szerződés az első olyan várostörténeti dokumentum, amely a hivatali írásbeliséget szabályozza. Elrendelte, hogy a jegyző (nótárius) három jegyzőkönyvet köteles vezetni, kettőt a városi pénzügyek állapotáról, a harmadikat a közügyekről, a polgárok kérelméről és panaszairól. Kétségtelenül modern, a jellegváltozást elősegítő intézkedés a bíró utalványozási jogkörének szabályozása, továbbá a számvevő évenkénti beszámolási kötelezettségének előírása. A magisztrátus és az ehhez értő „deputátusok" ettől kezdve revideálhatták a pénzügyi elszámolásokat, melyeket végső fokon a kamarai uradalom képviselője hagyott jóvá. Jelentős korlátozás volt az a szerződésbeni kitétel is, hogy a kamara engedélye nélkül a város nem vehetett fel hitelt és az adminisztrációját, belső rendjét, igazgatását javítania kell. A szerződés alapján hivatali létszámcsökkentés is történt. A korábbi városi funkciók egy részét az uradalmi tisztségviselők vették át, a pénztáros, a segédjegyző, a bor- és vásárbíró tisztsége megszűnt. Közérzetjavító intézkedésként a tisztviselők részére a kamara fizetést állapított meg. A magisztrátus és a város szolgái részére az uradalom évi 300 forintot juttatott és engedélyezte egy kocsma egész esztendei használatát, amelynek bevételeit a közigazgatás szükségleteire kellett fordítani. A Grassalkovich-szerződés a kamarai elnök hivatali idejéig szabályozta a város életét. Távozása után utódai súlyos adókötelezettségeket írtak elő, korlátozták a városi önállóságot. Miskolc pert indított a földesúri joghatóságot gyakorló kamara ellen, viszályuk még egy évszázadig tartott.

4 2. A második jellegváltó időszak 1789-cel kezdődött, és a város önkormányzatában az országos politikai tendenciáktól független sajátosságokat eredményezett. A nagyobb önállóságért folyó, felújult harc kezdetén váratlan fordulatként 1789. április 30-án a kamara előkészületet tett a város szervezetének szabad királyi városi mintára való átalakítására. Az 1789. május 1-i tisztújításon először Miskolc történetében polgármestert választottak, a korábbi szokással ellentétben főbírót és albírót alkalmaztak. A megválasztott polgármester Téthy Lajos feladata a városi közélet általános ellenőrzése, főbíró és a magisztrátus munkájának segítése. Ő vezette a külső tanácsot, amelyet kívánságára kellett összehívni. Furcsa kettős hatalom alakult ki az irányításban. A főbíró maradt a helyi 4 Miskolc és Borsod-Gömör-Kishont egyelőre egyesített vármegyebeli községek. Magyar Városok Monográfiája.(Szerk.: Dr. Halmay Béla és Leszih Andor) Bp. 1929. (továbbiakban :Halmay) 90-91.old., B.-A.-Z. m. Lt. IV.A. 1501/b. Miskolc Város Tanácsának iratai, b. „Species" (továbbiakban: Iratok) 113. dob. XXX. 2- 239. sz. Instrumentorum quantualem Oppidi Miskolc Statum Concernentum.