Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)
„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Miskolc 1702-1872 között - Gyula Éva: Chronosztichon-chronogramm-inscriptio-epigramma. 18. századi miskolci feliratok
Az elegáns, képkeretet formázó, faragott, felül barokk kagylóformával és akantuszlevelekkel díszített kőrámába szerkesztett felirat, középre rendezett textúrájával igen választékos ízlésről tesz tanúságot. A felirat eredetileg még díszesebb volt a pálosok Sajóládi Evkönyvének tanúsága szerint, hiszen a kolostor kapuja fölött lévó táblát eredetileg két angyalfigura tartotta (Inscriptionalis item lapis supra portám ejusdem conventus hoc mense positus, cum 2 angelorum lapidem tenentium figuris...). 20 A betűk formája is klasszikus antikva-forma, két mérettel, a nagyobb a szókezdetet és fontos információkat (évszám, az uralkodók neve) jelöli. A nagyobb és kisebb betűk aránya: 9:7 a szemnek kellemes, az olvashatóságot segítő' ritmust kölcsönöz a szövegképnek. A szöveg a szókezdeteket nagyobb betűkkel jelölő" egyszerű inscriptio, az évszámok római számokkal külön, nem elrejtve jelennek meg. A felirat különlegességét eleganciáján kívül tartalma jelenti. Az 1739-ben, vagyis a rendház melletti Immaculata szobor felállítása után 4 évvel felépített kolostor a középkori Krisztus Teste pálos rendház helyén épült, amelynek történetét a felirat is ismerteti. Amint a minorita rendház hexameterei is a jogfolytonosságot hangsúlyozták, a pálos rendházat is újjáépítették (REAEDIFICATUS), miután az 1313-ban alapított kolostort a mohácsi vész után Serédy Gáspár széthányatta. Az alapítás és újralapítás is Károly uralkodása alá esik, az előbbi I. Károly (Róbert) király, az utóbbi VI. Károly császár és (III.) magyar király. A jogfolytonosság hangsúlyozása mellett a felirat fontosságot tulajdonít annak is, hogy a kolostor egykori támogatói a magyar királyok voltak, talán nem véletlen, hogy a kolostor melletti kegyszobrot is a magyar szentkirályok őrizték. A kolostor alapítójaként a felirat az Ákos nemzetségből származott Ernye fia István nádort nevezi meg, akinek alapítványa okleveles adatokkal is igazolható. A kolostorban azonban nemcsak a felirat őrizte az alapító emlékét, hanem a refectóriumban egy kép is, amely később szintén a diósgyőri plébániára került, amint az 1816-ból származó plébániai feljegyzések igazolják: „Borsodi István képmása, amelyet 1812ben az atyák refektóriumából szereztek meg, és a diósgyőri plébánia pitvarában helyeztek el az ebédlő ajtaja fölött. Ennek keretén ez a felirat áll: Az igaz erény tette, hogy itt halálom után is éljek 1 . A kép fölött két aranyozott táblán a következő felirat van: A kiváló Borsodi István ispán, Ernye fia alapította ezt a kolostort 1313-ban. A (sajó)ládi atyák a lerombolt kolostort újjáépítették 1739-ben, és (ezeket a táblákat) az első alapító emlékére elhelyezték'." (Effigies Stephani Borsod ex Refectorio 20 Documenta Artis Paulinorum 1975 246. (AP fasc. 188/a. fol. 35-64. No. 6.)
