Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

Miskolc a millecentenárium évében

A kiállítás megnyitója: dr. Seregély István egri érsek és dr. Veres László megyei múzeumigazgató regionális szerepkörben egymásra utalt két település kapcsolatának újabb értelmezéséhez és elmélyítéséhez. E kiállítás megnyitásakor a múzeum Papszer úti épületében már megtekinthető volt „a szent és a profán" című kiállítás, amely a balas­sagyarmati Palóc Múzeum gyűjteményéből készült, s általános érte­lemben a népi vallásosságot reprezentálta. A kiállítás a három északi megye, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád néprajzos muzeológu­sainak több éves együttműködésére épült, része volt a néphagyományt feltáró, tárgyain keresztül bemutató szakmai programnak. Az utóbbi években előtérbe került a népi vallásosság kutatása, így a két kiállítás, valamint az ezekhez kapcsolódó szakmai nap, s a tudományos előadá­sok, elemzések kiemelkedő eseménnyé tették a múzeum programját a város millecentenáriumi rendezvényeinek sorában. „A szent és profán" című kiállítás a paraszti tárgyi világon keresz­tül jelenítette meg a népi vallásosság jellegzetességeit. Ez a népi vallá­sosság kiteljesedett a barokk hatásokkal, az ún. magas művészetből le­szűrődött motívumokkal. Az ún. provinciális művészetbe sorolt szakrá­lis funkciójú tárgyak, a köznapi használati tárgyak, de a munkaeszkö­zök is magukon viselték ezt a „leszűrődési" folyamatot. Példaként jelen­tek meg a magas és a népi kultúra kapcsolatára a hordozható körmene­ti Mária-szorok, az archaikus jegyeket magukon viselő korpuszok, vagy a búcsúk emlékét őrző apróbb kegytárgyak. A kiállítás - több évszáza­dos múltat idézve — így mutatta be a mai generációknak a vallásosság szerepét a hagyományos paraszti kultúrában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom