Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)
„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Miskolc 1702-1872 között - Gyula Éva: Chronosztichon-chronogramm-inscriptio-epigramma. 18. századi miskolci feliratok
dátuma. Az elegáns, szűkszavú szöveg engedi a szobrok barokk pompáját érvényesülni, szűkszavúsága talán éppen a pálos szerzetesek alázatának, egyszerűségének bizonyítéka, míg a szobor mozgalmassága a barokk Mária-kultusz kvalitásos megjelenítése. A szöveg kifejezése: DEVOTA egyszerre utal a szobor fogadalmi jellegére és az iránta táplált áhítat kifejezésére. A szoborcsoport a későbbi átalakítások ellenére is megőrizte eredeti építmény-jellegét, ahol a kerítésnek, a mécseseknek fontos szerepe volt a kegyhely egészében és a körülötte kialakult szertartásokban, szokásokban. A közeli sajóládi pálos kolostor körömi épületének (a későbbi sajóparti pálos fogadónak) alapkőletételénél is alkalmaztak chronosztichont ugyanebben az időben. A Sajóládi Evkönyve így emlékezik meg erről 1749. április 26-án: „Elhelyeztük az alapkövet a körömi épülethez ...A négyszögletes alapkő Keresztelő Szent János atyjának, Szent Zakariásnak szent relikviáit, szentelt viaszt és egy Mária Teréziát ábrázoló új pénzdarabot tartalmazott, végül egy hártyára írt levelet, melyen az alábbi vers olvasható (figyelem: chronosztichon!) (Impositus est primus lapis pro aedificio Körömiensi...Primo angulari lapidi acclusae: s. reliquiae S. Zachariae, Patris B. Joannis Bapt., cerae benedictae et certa moneta nova effigiem Mariae Theresiae praeseferens ac denique charta regalis crassior, cui inscripta leguntur sequentia carmina, attende Chronostichon:) 13 anno qVo Diras gaLLVs sVppresserat Iras et pia pannonlas repetlt paX Itéra Doras: Ista sVas portas aeDes tVnC InnVIt ortas. DDDCLLXWWWIIIIIII = 1749 Fordítása: amely évben a gall (francia) már visszavonta irtóztató haragvásait, és a kegyes béke ismét rátalált a pannon tartományokra, akkor jelölte meg ez az épület kezdetét. A hexamaterben írt három soros chronosztichon jelzi a műfaj hallatlan népszerűségét a korban, hiszen nemcsak a feliratok klasszikus hordozóin: az épületeken és épületelemeken jelenhettek meg, hanem olyan anyagon is feliratként funkcionálhattak (hártya), amely inkább egyéb írásos tevékenység (oklevél, irat) hagyományos hordozója. A körömi chronosztichon, mivel az alapkőbe rejtették, szintén viselt valamit a szavak és számok ősi rontáselhárító, áldást-segítséget adó funkciójá13 Documenta Artis Paulinorum 1975 249. (AP fasc. 188/a. fol. 65-124. No. 6.)