Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)
„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Miskolc 1702-1872 között - Gyula Éva: Chronosztichon-chronogramm-inscriptio-epigramma. 18. századi miskolci feliratok
Gyulai Éva CHRONOSZTICHON-CHRONOGRAMM-INSCRIPTIO-EPIGRAMMA 18. SZÁZADI MISKOLCI FELIRATOK A 18. századi művelődéstörténet, művészettörténet, topográfia egyik szembetűnő, fontos, de eddig szinte negligált forráscsoportja: az épületek feliratai. Naponta elmegyünk mellettük, de a ma embere — talán mert siet, vagy megszokta ill. latin-görög szövegük miatt nehezen értelmezi őket — szinte tudomást sem vesz róluk. A feliratokkal foglalkozó segédtudományt, az epigráfiát, sokszor még a tudományos közvélemény is inkább mint a klasszikus ókor (valóban nagy mennyiségű és óriási történeti forrásértékkel bíró) feliratait vizsgáló tudományt tekinti, pedig a reneszánsz és a barokk a feliratokat is visszahelyezte „régi dicsőségükbe" , mint építészeti, művészeti elemeket ill. információhordozó szövegeket. A feliratok eme kettőssége, jelesül: olyan tárgyi emlékek, amelyek mögött írásos forrás jellegük sem marad el — avatja ezeket a kőbe vésett, maradandónak szánt írásokat különleges, de az újkori művelődéstörténetben sem mellőzhető kútfőkké. A feliratok főként épületeken, építészeti jellegű - sokszor képzőművészeti alkotások köré szerkesztett - objektumokon jelennek meg, de festmények, szobrok is hordozhatják, sőt bármiféle iparművészeti jellegű műtárgy (ötvösmű, fegyver, kötéstábla stb.). A miskolci 18. századi epigráfiai emlékek közül a klasszikus feliratokat választottuk, az épületeken, köztéri szoborépítményeken olvashatókat. A feliratok latin, ill. a görög-orthodox templomon görög nyelvűek, ami nemcsak ünnepélyességük, alkalmiságuk bizonyítéka egy jórészt magyar nyelvű újkori mezővárosban, hanem annak is, hogy a latin a katolikus egyház liturgikus nyelve, tradíciójának, egyetemességének koherens része, ill. a magyar államigazatás és vármegyei jogszolgáltatás és igazgatás hivatalos nyelve, a görög pedig a vegyes etnikai összetételű balkáni eredetű kereskedőréteg liturgikus és kulturális nyelve. A miskolci feliratok a szövegek irodalmi és epigráfiai sajátosságait figyelembe véve lehetnek egyszerű inscription (prózai szövegű évszámos feliratok), chronogrammok (a szöveg latin betűi között az egyes betűk kiemelésével elrejtett évszámot tartalmazó prózai szövegek), chronosztichonok (időmértékes verselésű chronogrammok), versek (időmértékes latin költemények hexameterek vagy disztichonok), ill. epigrammák (görög nyelvű feliratok). A feliratok elhelyezése egyben reprezentáció is, egy alkalom, esemény publikussá tétele, de elhelyezésük - általában közterek, utca felé