Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Miskolc 1702-1872 között - Fazekas Csaba: A miskolci nemesség társadalmi összetétele a reformkor elején

zásnév ellenére inkább az ismeretlenhez kellett adnunk két „árendás" (egyébként apa és fia) adatait, megélhetésük pontos mibenlétére ugyan­is forrásunk nem utal. Nyilván nem tartoztak viszont a szegényebb bér­lőkhöz, hiszen tudjuk például, hogy az apa, Lengyel Sámuel halála után özvegye tekintélyes vagyonnal rendelkezett, sőt a Piacz utcán lévő nagy házát ő adta bérbe 1842-ben Hirsch Emánuel üvegkereskedése számá­ra. 12 1. táblázat A miskolci nemesség megoszlása foglalkozási kategóriánként Déli Északi Összesen % városrész Kézművesek 258 274 532 41,62 Értelmiségiek, tisztviselők 55 87 142 11,11 Földbirtokos, mezőgazda­sággal foglalkozók gazda 0 62 62 kapás 45 175 220 összesen 45 237 282 22,06 Kereskedelem, vendéglá­tás, szolgáltatás borbély 2 0 2 kereskedő 5 8 13 kocsmáros 1 2 3 muzsikus 1 0 1 szakács 1 0 1 vasárus 1 2 3 összesen 11 12 23 1,79 Katona 9 10 19 1,48 Egyéb és ismeretlen 254 26 280 21,90 Összesen 632 646 1278 100,00 Azt az eddigiekben is tudtuk, hogy Borsod megyében illetve azon belül különösen Miskolcon a nemesség számaránya jóval meghaladja az országos 4-6% körüli átlagot, és általában a lakosság fele-egyharmada rendelkezett nemesi címmel. 13 Ebből is feltételezhető, hogy a miskolci 12 Szendrei János: Miskolcz város története. 1800-1910. Miskolcz, 1911. (Miskolcz város története és egyetemes helyirata. Negyedik kötet.) (továbbiakban: Szendrei, 1911.) 731. p. 13 A reformkor elejére pontos nemes - nem nemes megoszlás jelenleg nem áll ren­delkezésünkre. 1819-ben a többségi református lakosság egyházközségi összeírása sze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom