Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Miskolc 1702-1872 között - Baán István: Görög katolikusok Miskolcon és környékén a XVIII. században

amelyekre még hosszú ideig a skizma-gyanú árnyéka vetó'dött. Bár Bizánczi György püspöksége (1716-1733) idején elsősorban Máramarosban folyt a harc az unió elfogadtatásáért, feltételezhetjük, hogy mindenhol, ahol ortodox hívők éltek, a munkácsi püspök potenciális híveinek tekintette Őket. Előfordulhatott tehát, hogy a városban lakó, csekély létszámú ruthén görög katolikusra hivatkozva, s a még kevesebb, de legalábbis a Róma-hű munkácsi püspök számára - az unióval kecsegtető, ortodox görögökre való tekintettel Bizánczi György jogilag megalapította az egyesült egyházközséget, amely számára papot szentelt vagy nevezett ki, talán épp az idősebb Ternai István személyében. Elképzelhető az is, hogy azokban az időszakokban, amikor nem működött orthodox vándor-szerzetespap a görög közösségben, az egyesült lelkész megpróbálta az unió javára megnyerni a görögöket azáltal, hogy felajánlotta papi ténykedését. Bőven akadhattak ilyen „holt időszakok" , mert az anyakönyvek tanúsága szerint Theodosziosz 1726. máj. 15-én, Varnavasz 1734. szept. 5-én, Konszantinosz 1736. febr. 9. és 1738. nov. 8. között, Partheniosz 1740. márc. 4-én, Szerafim 1741. febr. 6-án, Kiprianosz 1750. nov. 10-én, Annaniasz 1755. júl. 15-én végzett papi ténykedést.

13 A feltételezett térítő tevékenység azonban mindenféleképp kudarcra volt ítélve. Egyrészt azért, mert a két közösség közti nyelvi korlátokat a liturgia nem bonthatta le, minthogy a kompánia papja görögül, a ruthéneké pedig egyházi szláv nyelven végezte az istentiszteletet, másrészt pedig mert a görög kereskedők épp mobilitásuknál fogva könnyen felkereshettek más, távolabb levő orthodox egyházközségeket, ahol saját hitük papjai elégíthették ki lelki igényeiket. A matrikulák arról tanúskodnak, hogy az említett három évtizedben házasságaikat az oszmán birodalom területén kötötték meg.

14 Feltételezésünk szerint tehát a miskolci görög katolikus parochia szándékát tekintve elsősorban missziós célzatú lehetett, de ezt a célkitűzését nem érte el. A jogilag létező, de önálló istentiszteleti hely híján a saját lábán megállni nem tudó egyházközség a XVIII. század közepére gyakorlatilag életképtelennek bizonyult, s ezt Olsavszky Mihály munkácsi püspök is belátta. Nem csoda, hogy papja, ifjabb Ternai István inkább a szegény, de már konszolidált és mégiscsak biztosabb megélhetést nyújtó Görömbölyre költözött át, amikor erre lehetősége nyílt. Lehet, hogy ennek az emlékét is őrzi az a tény, hogy Miskolc Görömböly filiája maradt. 13 MOEAI. 380. 14 MOEA I. 1.