Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Miskolc 1702-1872 között - Faragó Tamás: Elnöki megnyitó

2. Ülésszakunk második bevallott célja inkább szakmaiMinden szerző felvet egy vagy több olyan problémát, amely tanulságos lehet a többiek számára illetve amelyben ötletet, segítséget, véleményt ad vagy vár a többiektől. Közhely, ha azt mondom, hogy az élet bonyolult és ma minden mindennel összefügg - ugyanez mondható azonban el a 150200 évvel ezelőtti világról is. Épp ezért voltak olyan vélemények, hogy a monográfia egy-egy kötetét tulajdonképpen célszerűbb lenne egy vagy két embernek megírnia, mint ahogy az Budapest esetében történt. Ennek az egy-két embernek azonban a kultúrától a demográfián át a gazdaságon keresztül a politikáig mindenhez jól kellene értenie és életét néhány évig csak és kizárólag e feladatnak szentelnie. Miskolc történetkutatása azonban viszonylag fiatal, úgy tűnik, hogy még nem nevelődtek ki ilyen „ezermesterek" illetve polihisztor típusú kutatók. (Bár kérdéses, hogy a mai heggyé halmozódott ismerettömeg és az ennek megfelelően igen specializálódott kutatások időszakában a polihisztorság egyáltalán még lehetséges-e.); 3. Konferenciánk harmadik célja manageri /szerkesztői: - Jelen alkalomnak először is motiválnia, ösztönöznie kell a szerzőket a munka intenzív folytatására, hogy a megadott határidőket tartani tudjuk. - Ösztönöznie kell továbbá a szerkesztőket és az érintett intézményeket afelé, hogy a munka feltételeit folyamatosan biztosítsák - ami nem könnyű feladat a mai világban akkor, amikor mind az anyagi, mind az emberi erőforrásoknak meglehetősen szűkében vagyunk. (Ez utóbbi félmondat azt hiszem kommentárt kíván, mivel a tömegkommunikáció ál landóan - és joggal - a munkanélküliséget emlegeti. Kevesebb figyelmet kap azonban az a tény, hogy az igazán magas szintű, specializálódott humán ismeretek megszerzését - mely a felsőoktatáshoz, kutatáshoz elengedhetetlen - a pénzügyi szabályok egyáltalán nem honorálják, így jól képzett, dinamikus szakemberekben egyre nagyobb a hiány. Két-három nyelv, jog, statisztika és közgazdaság, könyvtárnyi elolvasott könyv ismeretével a fiatal tehetségek általában nem történésznek mennek, hanem politikusnak, jogásznak, pénzügyesnek vagy vegyesvállalathoz közgazdásznak.) 4. Ülésszakunk negyedik célja - utoljára említem, de nem utolsónak értendő - a várostörténet friss új szemléletének minél szélesebb körben való terjesztése. Hogy mit értek ez alatt, hadd soroljam fel röviden, távirati stílusban: a) ami értelmezésemben nem igazi várostörténet: A vélt vagy valóságos hősök és hőstettek számára történő emlékműkészítés, a Miskolcon lezajlott egykor vagy ma jelentősnek tudott politikai események felsorolása, a városban született (és karriert nem feltétlenül