Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - A honfoglalástól napjainkig - Dobrossy István: Az ezredéves évforduló megünneplése és emlékei Miskolcon

A millenniumi ünnepségek idejét az egyes települések határozták meg. Az ünnepségek megyében és országszerte hónapokon keresztül zajlottak. Miskolc május 9-én és 10-én, kétnapos rendezvénysorozattal emlékezett meg, a megye június 1-én tartotta díszközgyűlését, kiemelve „a nemzetek életében ritka, s valóban korszakot alkotó nemzeti ünnep" jelentőségét. Az év eseményei, rendezvényei magukon viselték a kiegyezéstói létező' ellenzék, (Negyvennyolcas Függetlenségi Párt), és a kiegyezést előkészítő', majd kormánypárt (Szabadelvű Párt) csatározását, amelynek hangvételében eró's, de korrekt szószólói voltak a sajtóorgánumok. (Deák-párti, majd szabadelvűséget hirdető' lap a Borsod-Miskolczi Értesítő', valamint a Borsodmegyei Lapok voltak, míg a kiegyezést elutasító, ellenzéki alapállást képviselő' lap a Szabadság című újság, majd a századforduló után az Ellenzék volt.) A millenniumi év a sajtó egységes megítélése szerint különlegesen kezdó'dött Miskolcon. „Szilveszter éjjelén ugyanis éjfél eló'tt csak úgy hullámzott a nép városunk fó'utczáján, mintha fényes nappal lett volna. Az embert ünnepélyes érzés fogta el, midó'n a tűzoltó torony órája az éjfélt ütötte. Az ó'rtorony erkélyén négy-négy fáklyát gyújtottak meg s mire a 12 óra elkondult, fent a magasban megcsendült a magyar Hymnus: Isten áldd meg a magyart, lélekemelő' dallama, s lelkesedésre ragadta az alant nagy tömegben hullámzó közönséget, mely hangos éljenzésben adott kifejezést örömének, hogy a magyar nemzet életének eme magasztos fordulópontját megérhette. A Hymnus szép melódiájának elhangzása után városunk összes harangjai megkondultak, s az ünnepélyes csendben zúgtak félóráig." 1896 februárjában a Tanügyi Kör megfogalmazásában felvetó'dött, hogy 1894—1895-től az ezredéves évforduló megünneplését várva él a város, de még nincsen elfogadott programja a rendezvényeknek. Ötletek természetesen voltak, így például: az iskolák hímeztessenek millenniumi zászlókat, a gyerekek nemzeti színű kokárdát, vagy szalagot viseljenek. Legyen egy millenniumi színdarab, amelyet a városlakóknak erkölcsi kötelessége legyen megtekinteni. Felvetődött az 1848-as viselet újra idézése, s ezáltal nemcsak a divat, hanem a nemzeti gondolkodás formálása, közcélú és szegényeket segítő közalapítvány létrehozása, a keresztneveknél az Árpád és az Erzsébet név felvétele, vagy pl. a névmagyarosítás, a magyar családnevek felvételének szorgalmazása is. Az 1848-as polgári viselet újra divatba hozása március 15-e megünnepléséhez kapcsolódott. Az ötlet a budapesti egyetemi ifjúság köréből indult ki. Kimondták, hogy március 15-től az ifjúság - a nemzeti függetlenségre, és az ezeréves évfordulóra emlékezve, ezek jegyében magyar ruhát fog viselni. A felhívást országos körözés követte, valóban