Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - A honfoglalástól napjainkig - Dobrossy István: Az ezredéves évforduló megünneplése és emlékei Miskolcon

Dobrossy István AZ EZREDÉVES ÉVFORDULÓ MEGÜNNEPLÉSE ÉS EMLÉKEI MISKOLCON A millennium évében nemcsak a főváros, hanem a „vidéki Magyarország", vagyis az ország nagy és kis városai, valamennyi települése bővelkedett eseményekben. Évek óta készültek elődeink e különleges esemény megünneplésére. A főbb rendezvények összefoglalásaként még ebben az évben megjelent Matlekovits Sándor szerkesztésében egy 12 kötetes mű, amely egyben Magyarország közgazdasági és közművelődési viszonyait, közállapotait is dokumentálta. A kiadványok, a helyi híradások száma könyvtárnyi terjedelmű. De nemcsak a magyarok foglalkoztak Magyarországgal, hanem Magyarország egy évre az európai, s az Európán kívüli országok figyelmének ha nem is középpontjába, de előterébe került. „A millennium évében - adta hírül a Borsod-Miskolci Közlöny -, a külföldi lapokban kb. 27.000 cikk jelent meg Magyarországról, több mint amennyit 100 év alatt írtak rólunk." A híradás, az információ fontossága egy évszázaddal korábban is nyilvánvaló volt, s feltehetően ez fokozottan igaz napjaink eseményeire, 1996 Magyarországának határainkon túli megítélésére is. A helyi sajtó érdemben és maradandóan foglalkozott egy évszázaddal ezelőtt mindazzal, ami Miskolcon történt. Feltűnik a város arculatának átalakítása, egy új városrendezési terv megvalósításának igénye és szándéka. Különleges hangsúlyt kapott március 15-e megünneplése, s az év rendezvényeinek középpontjába május 9-10-e, a millenniumi megemlékezések két napja került. Felfokozottan zajlott a város több tucatnyi egyesületének élete, s természetesen a politikai közhangulatot befolyásolták a helyi képviselőtestületi és az országgyűlési képviselői választások is. A színészet, az irodalom, a társadalmi és politikai élet nagyjai fordultak meg Miskolcon, eseménygazdaggá, így is maradandóvá téve a miskolci polgár számára a honfoglalás ezer éves évfordulóját. Az intimitás világát, a családi életet még nem, de a köztörténéseket, vagy a városképet most rögzíti első ízben maradandóan a képeslap. A város élete, a városlakók hangulata - a sajtón túl - a jeles naplóírók alkotásaiból tárul elénk. (A közelmúltban jelent meg Pfliegler J. Ferenc naplója, de más, hasonlóan a kor hangulatát idéző naplók még megjelenésre várnak.) Amit ezekből a forrásokból nem ismerünk meg, megtalálható a Levéltár különböző őrzeményeiben. Ezek felhasználásával idézem fel alábbiakban azt, hogy elődeink hogyan éltek, al-