Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - A honfoglalástól napjainkig - Wolf Mária: X-XI. századi települések Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

kori településekhez hasonlóan rendszertelenül, szórtan helyezkednek el. A félig földbe mélyített házak — a 3. ház kivételével — átlagos alapterületiek, 270x270 cm a legkisebb és 426x410cm a legnagyobb méretű. Mindegyik lekerekített sarkú, szabályos négyzet alaprajzú volt. Kemencéjük az észak-keleti, illetve az észak-nyugati sarokban állt. Az 1., 4. és 5. házban agyagba rakott kőből épült a ház patkó alakú kemencéje. A 2. házban csak rossz megtartású tapasztást és néhány átégett követ találtunk, mely alapján bizonytalan, hogy szétrombolt kemencéről vagy csak egy ideiglenes tűzhelyről van e szó. A tapasztás elnyúlt, téglalap alakja, valamint a hamusgödör hiánya inkább az utóbbi mellett szól. A 3. házban nem találtunk tűzhelyre utaló nyomokat. Bejáratot két esetben (2. és 5. háznál) figyeltünk meg. Mindkettőben a kemencével szemközti oldalon helyezkedett el. A házakban talált tetó'zet tartó cölöpök elrendezésében csak két esetben figyeltünk meg hasonlóságot. A 2. és 5. házban mind a négy oldal közepén egy-egy cölöp állt. A legnagyobb méretű 1. házban az északi és a déli oldalak mentén sorakozott három-három cölöplyuk. A 3. és 4. házban egyáltalán nem találtuk meg a tetó'szerkezet nyomát. Szinte mindegyik házban voltak kisebb karólyukak, melyek valószínűleg a berendezés nyomai. Lesározott, megújított padlót több házban is megfigyeltünk (2. és 5. ház). A 2. ház mellett egy teljes kutyacsontvázat tártunk fel, mely lehetséges, hogy építési áldozatként vagy babonás szokásból került a ház mellé. Az előkerült - főként kerámiából álló - leletanyag alapján települést a X-XI. századra keltezhetjük. Az ásatás során kevés fémleletet találtunk, ezek közül most csak egy rombusz alakú nyílhegyet említünk, amely jól ismert a honfoglalás kori temetőfeltárásokból. Ez megerősíti a település kerámia alapján történt keltezését is. A korai, X-XI. századi házakba beásva, illetve ezek közelében két, az Árpád-kor későbbi időszakára keltezhető kemencét is találtunk. A lelőhelyre elnevezése miatt figyelt fel Sándorfi György és Nováki Gyula.

24 A területet Várdomb elnevezését két térkép jelöli, az egyik a 18. század végéről,

25 a másik 1861-ból származik.

26 1864-ből maradt ránk Pesty Frigyes Borsod megyei összeírása, melyben a lelőhelyről a következőket írja: „ ... A régibb századokban emberi kezek által összehordott elővigyázási rendszabálynak megfelelő földhányásról vette nevét, mi körül a régibb vízcsatornák nyomai most is láthatók."

27 A Várdomb szintvonalas felmérése és az azt követő terepbejárás során azonban semmilyen várra utaló terepjelenséget nem találtunk. A 24 Sándorfi-Nováki 1992. 37. 25 BL T 121/1. 2«BLU 449. 27 Pesthy F. 1988. 213.