Hőgye István: Zemplén Levéltára (Sátoraljaújhely - Miskolc, 1996)

Fontos adatokat tartalmaznak a királyi és helytartótanácsi rendeletek, a megyei közgyűlés úrbéri iratai, az úrbéri törvényszék előtt folytatott perek, a családok egymás közötti vagyonvitája, a be- és kitáblázási iratok, országgyűlési naplók, követi utasítások. A megye alispánjának, adószedőjének irataiban, a számadásokban, az uradalmakra, nagybirtokokra vonatkozó felmérésekben, jelentésekben, közgyűlési határozatokban a gazdaságtörténettel foglalkozók, a hegyaljai borászattal, szőlőműveléssel kapcsolatosan nélkülözhetetlen iratok találhatók. A különféle kiküldöttségek (deputatiok) jelentéseiből tájékozódást kapunk a vármegye útjairól, folyók szabályozásairól, hidak, révek, átkelők állapotáról, vásárok, piacok forgalmáról, a vármegye mindennapi életéről . Gazdag forrásanyag van Zemplén vármegye reformkori történetére. Ebben az időszakban "vezér-vármegyének" tekintették Zemplént, hiszen az országos nagy mozgalomban, politikai küzdelmekben meghatározó szerepet játszott. A megalakult Zempléni Casinó Társaság, az ellenzék gyülekező helye, alapító tagjai között találjuk Kazinczy Ferencet, Kossuth Lajost, Balásházy Jánost, Lónyay Gábort és más híres, országos hatáskörű politikust. A vármegye ellenzékisége jól tükröződik a korabeli iratokban is. Megmaradtak a követi megbízatások, az országgyűlési delegáltak jelentései, köztük a híres Lónyay Gábor, Andrássy Gyula tájékoztatásai, Kossuth tudósításai. A közgyűlési iratokból kiderül, milyen küzdelem folyt a haladó álláspontok elfogadtatására, nyelvkérdés, katona, stb. ügyekben. Fontos és országosan is kutatott e korszaknak iratanyaga, hiszen a forradalom és a szabadságharc előkészítő eseményeiben nagy szerepet játszottak a zempléniek. A szabadságharc küzdelmeiben, csatáiban, melyek közül a bodrogkeresztúri csata 1849 januárjában Tokaj, Tarcal térségében zajlott, itt és a későbbi fontos csatákban több száz zempléni vett részt. Korabeli jelentéseikből és később írt feljegyzéseikből nyomon követhetjük a szűkebb vidék történéseit, eseményeit. Megmaradtak a forradalmi kormány Zemplénhez írt utasításai, Andrássy Gyula főispán intézkedései, a megyei politikai, gazdasági rendszabások, a forradalmi átalakulás, a feudális terhek eltörlésének helyi módjai.