Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

Az elsőéves joghallgatói létszám felemelése érdekében és a jog- és államtudományi képesítő államvizsgák további megtarthatásáért folyó küzdelem

támadják meg, felette alkalmasnak látszottak arra, hogy a jogakadémiák életerejét elvágják. Az 1920. XXV. tc. (numerus clausus) azonban tudvalevőleg nem irányult a történeti egyházak és nevezetesen a protestáns egyházak által fenntartott ősi kultúrintézmények ellen. Ez a törvény a szerencsétlenül alakult gazdasági körülmények folytán a szellemi pályákon háttérbe szorult és teljesen elsorvasztott keresztény magyar értelmiség újbóli megizmosodását célozta. E törvény megadja a kultuszminiszternek a jogot, hogy az egyetemekre és főiskolákra felvehető hallgatók létszámát és azon belül a zsidó hallgatók kontingensét megállapíthassa. De semmiesetre sem célozta azt, hogy ennek alapján a törvény merő grammatikai magyarázata a törvény szellemének világos sérelmével egy történelmi és az állam egyik legerősebb oszlopának tekinthető vallásfelekezet legsarkalatosabb jogainak lerombolására szolgálhasson okot. „Az 1920: XXV. tc.-et a törvényhozó egész határozottan nem azért alkotta meg, hogy arra hivatkozással kibocsátott rendeletekkel egy előző törvényben az 1790/91: XXVI. tc.-ben megadott jogot, annak addigi lehető és háborítatlan gyakorlását tegye lehetetlenné".

3 Az 1920: XXV. tc.-ben kontemplált cél csak az 1790-91: XXVI. tc. sérelme nélkül valósítható meg. „Az tehát nyilvánvaló, hogy az 1920: XXV. tc.-ben kapott törvényhozási felhatalmazásnak a nehezményezett kontingens szerinti végrehajtása, mint közvetlen eredményt, a jogakadémia kénytelen megszűnését vonja maga után, ez a rendelkezés alkotmányosan, jog, törvény és igazság szerint fenn nem tartható, mert ezt az eredményt a törvényhozó nem akarta, s a miniszter nincs feljogosítva a törvényhozó akarata ellen, hanem csak annak megfelelőleg cselekedni"

4 - mondja Szontagh Vilmos nagyon találóan. Eleinte a kultuszminiszter 60-ban állapította meg a jogakadémiákon felvehető elsőévesek létszámát. (121.678/1920. vkm. sz. rend.) Jogakadémiánk fenntartó hatósága akkor óvást nem emelt, mert a létszámnak ily minimumban történt megállapításakor a jogakadémi még államsegélyt élvezett, s így törvényben biztosított iskolafenntartó jogosultsága még nem volt veszélyeztetve. De legott megtette a lépéseket, mihelyt az államsegély megvonatott és az egyházkerület saját erejére lett utalva. A fenntartó hatóság által felsorakoztatott érvek meggyőző hatása alatt a miniszter akkor az 1924/25. és 1925/26. tanévekben 80-ban állapította meg a felvehető elsőéves hallgatók létszámát. De az 1926/27. tanévre már csak 40-ben állapította meg az elsősévesek létszámát (56 105). A Debrecenben 1926. évi július hó 29. tartott közgyűlés határozata értelmében bejelentette a kultuszminiszter úrnak tudomásulvétel céljából, hogy az elsőéves joghallgatók felvétele eddig még az eddigi számban és keretben fognak történni. De mikor a kultuszkormány az 1927/28. tanévben a 47061/ 3 Lásd Szontagh Vilmos dr. A protestáns egyházak iskolafenntartási autonom jogát ért sérelmek c. értékes kis tanulmányát. Miskolc, 1927. (Miskolci Jogászélet Könyvtára 25. sz. 11.1.) 4 Uo. ih.