Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)
A miskolci jogakadémia válságának végleges megoldása
kormánynak a jogakadémiák visszafejlesztésére vonatkozó intézkedést helyeselte. A kormány intenciót tisztelni kell és nincs arra semmi szükség, hogy a kormány helyes intézkedései felekezeti indokból megkeniltcsscnck. A város határozata pedig megkerülése és hatálytalanítása a kormány szándékának. A fellebbezés másik indoka az, hogy a határozat nyílt ellentétben áll a belügyminisztériumnak azzal az elvi jelentőségű határozatával, amely kimondja, hogy a város, amidőn a jogakadémia részére segélyt szavaz meg, akkor azt összegszerűen köteles megállapítani, mert a városnak nem engedhető meg, hogy oly megterhelést vállaljon magára, amelynek nagysága és fedezeti lehetősége előzetesen tisztázva nincs, ez az elv még jobban kidomborodik abban a miniszteri rendeletben, amelyben a belügyminisztérium kijelenti, hogy e három tanári állás illetményeinek elvállalását csak az 1924. évre engedélyezi. Számítása szerint a segély összege 720 millió körül fog évenként járni. Kiemeli még Tarnay, hogy a kötelező kollokviumok helyett a kötelező leckelátogatás mondassék ki és végül nem tartja a közgyűlési határozatot eléggé élőké szítettnek, mivel szerinte a határozat nem egyéb, mint Miskolc és a tiszai evangélikus egyházkerület között kötendő szerződés szövegének megállapítása. Már pedig a miniszteri jóváhagyás alá csak a két fél által elfogadott végleges szöveg kerülhet. Fellebbezésében oda konkludál Tarnay Gyula dr., hogy amennyiben a kormány a határozatot mégis jóváhagyná, a segélyezést csupán egy évre engedélyezze. A fellebbezések általános visszatetszést váltottak ki Miskolc thjf. város közönségénél, mely kezdettől fogva mérlegelni tudta, hogy milyen erkölcsi és anyagi előnnyel jár egy virágzó nagy végvárosra nézve, hogy végre főiskolája van, ami után régóta vágyódott. Az egyházkerületi elnökség Geduly Henrik püspök és Zelenka Lajos dr. egyházkerületi felügyelő erre 1924. év június hó 28-án újra Miskolcra érkeztek és átvizsgálván azokat az észrevételeket és kiegészítéseket, amelyeket a jogügyi bizottság és a május 27-iki közgyűlés a szerződéstervezetben még felveendőknek tartott, azokat az egyházkerület nevében a maguk teljességükben elfogadták. 7 Hodobay Sándor dr. polgármester a közgyűlési határozatot a szerződéstervezettel és a fellebbezésekkel együtt június hó 19-én felterjesztette a belügyminiszterhez és alapos indokolással kérte a fellebbezések elutasítását. 8 A fellebbezések érveit tárgyilagosan megcáfolta, s e tartalmas emlékiratban újabb figyelemreméltó adatokkal támasztotta alá a jogakadémiai segélyről szóló közgyűlési határozatot. Az emlékirat Tarnay Gyula fellebbezésének érveit a következőkben dönti halomra: „Az eperjesi evangélikus jogakadémia a legválságosabb időkben menekült városunkba, itt hajlékot és támogatást talált, mert a városnak közönsége teljesen tu7 Lásd az ez alkalommal felvett jkv. egyik példányát a tiszai evangélikus egyházkerület levéltárában fasc. 1924. * 19382/1924. ki. sz. felterjesztés Miskolc thjf. város levéltárában, másolata 2017/1923-24. sz. a a jogakadémia irattárában.
