Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

Az eperjesi evangélikus kollégium összeomlásának külső és belső okai

kör elnöke, utóbbi annak titkára. A kör nem a kollégium keretén belül alakult meg, hanem társadalmi szervezkedés eredménye volt és így mindazok csatlakozhattak tagjai sorához, akik a kör felhívása szerint - „a szabad tudománynak és szabad gon­dolatnak hívei és akik a modern kutatás és gondolkodás legnagyobbszerű eredmé­nyeit e tárgyilagosság szempontjából meg akarják vizsgálni és el akarják sajátítani az erkölcsi, művészeti és irodalmi élet korszerű szemlélését és az ezekből sarjadzó modern, szociális világfelfogást." A kör harcolni akar „ a tudatlanság, a közöny és az évszázados vallási, s tár­sadalmi előítéletek ellen a tudomány, az önképzés és az ismeretterjesztés fegyverei­vel. Múljon el végre a középkori sötétség és legyen világosság." 22 Ezzel a lelkes és hangulatos felhívással fordult dr. Hebelt Ede mint a Martino­vics-Kör elnöke és Pálerch Ervin mint a kör titkára 23 a jogakadémia polgáraihoz és Eperjes társadalmának „minden liberális gondolkodású" tagjához. A felhívás megjelent az eperjesi jogakadémia jogászi ifjúsága által 1910-ben megindított lapjában, az „Eperjesi Jogászélet "-ben, a városban pedig falragaszokon. Pálerch E. a kör titkára rövidesen közel másfélszáz jogakadémiai polgárt tö­mörített az új egyesületbe és a falragaszok hatása alatt a város lakossága közül is közel háromszázan jelentkeztek a kör tagjai sorába, mivel a szabadgondolkodásnak tömörítése már nagyon népszerűvé lett és a szociális világnézet hirdetése erősebben vonzotta különösen a város zsidóságát. 24 A Martinovics-Körben élénk élet indult meg és egymás után előadásokat, vi­tákat, szemináriumot tartottak, amelyeknek gyújtópontjában Darwin, Marx, Engels, Hegel és Spencer állottak. Eleinte még Sárosmegye nagytermében és a kollégium dísztermében folyhat­tak le ezek az előadások, de miután a fővárosból meghívott előadók, mint Jászi Osz­kár, Pikier Gyula, Faber Oszkár stb. egyre merészebben támadták a társadalom ak­kori tagozottságát, továbbá az egyházat, akkor bezárultak a vármegyeháza nagyter­me és a kollégium díszterme a Martinovics-Kör rendezvényei elől. 25 A Martinovics-Kör jelentősége az I. világháború kitörése után erősen lecsök­kent, mert a jogászifjúság nagy része hadba vonult, majd Eperjes a hadszíntér és 22 A felhívás: „Szózat Jogakadémia Polgárságához" címen jelent meg az „Eperjesi Jogászélet" című jogakadé­miai ifjúsági hetilapban I. évf. 1. sz. 1910. október 10-én. A lapot szerkesztették Ruttkay-Nedeczky Béla. A lapban a Martinovics-Kör külön rovatot kapott és ennek rovatvezetője Pálerch Ervin volt. 23 A felhívás teljes szövegét és az „Eperjesi Jogászélet" egy számát a kör egykori titkára most pozsonyi ügyvéd bocsátotta kéziratban rendelkezésemre. 24 Ld. Pálerch Ervin ügyvéd, a kör egykori titkárának szíves közlése hozzám intézett levelében. (Lásd kéziratgyűj­teményemben.) 25 Különösen nagy felháborodást idézett elő Fáber Oszkár előadása, amelyben hevesen támadta az egyházat, a papság maradiságát. Faber jezsuita szerzetes volt, majd kilépett a rendből és a szélsőséges szociális tanok hir­detője lett. Tőle feltétlenül tapasztalatlanság volt, hogy éppen a kollégium dísztermében támadta meg az egy­ház iskolái nevelési rendszerének maradiságát, mely így az ifjúságot csak holt és haszontalan tudományokra tanítja meg s letűnt korunk elavult eszméi foglalkoztatják. Mivel Faber Oszkár egyházi épületben, az evangé­likus kollégium nagytermében tartotta az egyház elleni kirohanását, az ősi pártfogóság bezáratta ajtóit a Martinovics-Kör előtt. (Pálerch Ervin szíves közlésére.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom