Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

Az eperjesi ősi evangélikus kollégium az első világháború küszöbén

célját is kitűzték, hogy legyen ez a kollégium: „a mindenható Isten tiszteletének temploma, az igaz tudományok universitása és a hazaszeretet bevehetetlen vára örök időn át. " A kollégiumnak jelentős alapítványai voltak, melyek miután növelték annak hírnevét és biztosították egyfelől a kollégium jövőjét, másfelől az ifjúság tanulását tették könnyebbé. A háború kitörése előtt 1913. évi december havi 31-i zárlat szerint az 55 alapítvány tőkéi összesen 515.829 korona 53 forintot tettek ki.

2 A kollégium mint jogi személyiség tetemes ingatlan és ingó vagyon felett rendelkezett és ez a biztos anyagi alap érlelte ki 1910 táján az eperjesi csonka egyetem felállításának nagyszabású gondolatát. A jól megszervezett és kiépített teológiai akadémia és a jogakadémia alkalmasoknak látszottak arra, hogy a felállítandó evangélikus csonka egyetem két fakultását alkossák és így a bölcsészeti-, nyelv- és történettudományi kar újonnan felállítása már nem okozna Icbírhatatlan költségeket, mert egyes tanszékek (filozófia, történet) már a meglevő akadémiákon rövidesen betöltés alá kerülnek. Az új egyetemek (Debrecen, Pozsony) felállításának gondolata nagyon foglalkoztatta az ország közvéleményét és így érthető, hogy az evangélikusok köreiben is egyre jobban terjedt az eperjesi csonka egyetem felállításának terve. A magyarhoni evangélikus egyetemes egyház egyetemes közgyűlése már 1910-ben foglalkozott a tiszai evangélikus egyházkerületnek ilyen természetű javaslatával.

3 Az egyetemes közgyűlés is hangsúlyozta, hogy a csonka egyetem a legkisebb költséggel és a legeredményesebben éppen Eperjesen lenne felállítható, ahol annak idején 1665-ben - Felső-Magyarország protestáns rendéi egyébként is egyetemet akartak létesíteni. Mikler Károly és Mayer Endre külön tanulmányt írtak e kérdésről

4 és az evangélikus sajtó is élénken foglalkozott az eperjesi csonka egyetem kérdésével.

5 Az egyetemes közgyűlés ismételten felhívta a kormány figyelmét az eperjesi csonka egyetem problémájának sürgős rendezésére.

6 Az erőteljes egyetemi mozgalom a jogakadémia kifejlesztésére is jótékony hatást gyakorolt és nagy ügybuzgalommal fáradozott a pártfogóság és a jogi kar és dékánja azon, hogy az eperjesi jogakadémia a kor színvonalán álló, jól megszervezett jogi főiskola legyen. Szükséges volt a jogi tanszékek kapacitására és alapi fede2 3 alapítvány a jogakadémián volt 11.273 korona 10 forint tőkével. A kollégium javát szolgálta az „Éles Henrik"-féle alapítvány 328.120 korona tőkével. Azonfelül még 12 alapítvány szolgálta a kollégiumot 31.796 korona 11 forint tőkével. Az egyes adatokat átvette a kollégium értesítőiből Zsedényi B. : Az eperjesi evangélikus kollégium nemzetközi sorsa és jogi személyisége. Miskolc, 1933. 37. 1. (Miskolci Jogászélet Könyvtára 88. sz.) 3

1910. évi közgyűlés jkv. 44. pontja 4 Név nélkül jelent meg az az érdekes tanulmány, mely az anyagi lehetőségeket is mérlegelte „Az egyetemi és theológiai fakultás kérdése". Eperjes, 1916. 5 Különösen a Geduly Henrik szerkesztésében megjelent „Evangélikus Őrálló" 1910. évi évfolyamban jelent meg több érdekes cikk e kérdésről. Lásd ott „Az eperjesi egyetem kérdése" című két cikkemet 1910. évf. VI. 40 és köv. számait 6 1911. évi közgyűlés 112. pontja; 1912. évi közgyűlés 92. pontja; 1913. évi közgyűlés 36. pontja és 1914. évi közgyűlés 41. pontja