Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

Bruckner Győző, a miskolci jogakadémia dékánja

rólag ügyvédi pályára készülő fiatalságot, és „méghozzá sokszor: tudás és alapos előképzettség nélkül".

1 A kultuszminisztérium a harmincas években 40-50-re kívánta korlátozni az első évfolyamra felvehető jogakadémisták számát. A létszámot megállapító miniszteri leirat ellen a fenntartó hatóságok menetrendszerűen tiltakoztak; a minisztérium erre jobb esetben távirati úton, legtöbbször egyszerűen telefonon értesítette a tanári kart a keretszám felemeléséről. A miskolci joghallgatók száma a most elemzett időszak utolsó két évében csökkent lényegesen; ez azonban már nem kultúrpolitikai megfontolások következménye volt. A korábbi 320-360 helyett az 1939/40. tanév II. félévére csak 270 hallgató iratkozott be. A hallgatók egy része katonai behívót kapott. Másrészt ekkor már szigorúan ellenőrizték a numerus clausus betartását: az izraelita vallású hallgatók száma ezért jelentősen csökkent. Megújított szervezet A harmincas évek közepén sürgetően vetődött fel a belső szabályzatok átdolgozásának igénye. Ekkorra már eldőlt: a minisztérium a jogakadémiák szervezetében, irányításában radikális változtatást nem tud keresztülvinni. A főiskoláknak ezért maguknak kellett az újabb igényekhez alkalmazkodni. A miskolci jogakadémia legfontosabb viszonyait megszabó szervezeti és kormányzati szabályzat Bruckner Győző instrukciói alapján 1936-ban készült el. Ebben az évben állították össze az új tanulmányi és fegyelmi rendtartást is. A miskolci evangélikus jogakadémia „létkérdésében" és minden olyan fontosabb ügyben, amely az intézmény fejlődési lehetőségét érintette, az ősi pártfogóság és a tiszai evangélikus egyházkerület közgyűlése együttesen döntött. A két testület választotta meg a nyolc tagú igazgató-választmányt, amely igen fontos szerepet játszott a jogakadémia irányításában. A belső szervezeti rend átalakításának igénye egyébként a jogakadémia rendezetlennek tűnő pénzügyi viszonyaiból eredt. Az intézmény vagyona tekintélyesre növekedett,

18 és egyre szaporodtak a pénz felhasználása körüli viták. A soros canonica visitatio néhány szabálytalanságot is megállapított, ami külön is sürgette az intézményes pénzügyi ellenőrzés létrehozatalát. Ezt a 17 Stipta István: A miskolci jogakadémia működésének második évtizede. Borsodi Szemle. XXX. évf. 1985. 3. szám. 59-86. old., A felsőoktatási reform kérdéséről még: EOL. Miskolci Jogakadémia Kari jegyzőkönyvek X. kötet 251. és XI. köt. 198. old. A tiszai ági hitv. ev. egyházkerület miskolczi (eperjesi) jogakadémiájának Almanachja (továbbiakban: Almanach) 1936-37. tanév. 36. old. 18 A jogakadémia vagyoni állapota 1935. dec. 31-én: Készpénz 121 933 P. Széchenyi 2.sz. alatti ház értéke 106 736 P. 2 tapolcai villatelek 17 513 P. Leltári javak 45 569 P. Összesen: 291 752 P. Forrás: EOL. Miskolci Jogakadmia Kari jegyzőkönyvek X. köt. 145. old.