Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)
A miskolci állami jogakadémia megszüntetése. Az 1948-iki jogi reform és annak következményei
jesztése könnyen elnyomhatja az éles jogi iudicium kifejlődését és inkább sablonos hivatalnok típus kitermeléséhez vezet, mint a gondolkodó jogászi észjárás kialakításához. A középiskolából érettségivel a jogi pályára lépő ifjú a jogi tudományok olyan sokféleségével áll szemben, hogy az első szigorlat a nagyterjedelmű joganyagával nehézségeket okoz neki. A jogi fogalmak egész halmaza megbénítja a jogászi elmélyedést és az igazi jogászi érzék kifejlődését. A szigorlatokon és különösen az első szigorlaton a tantárgyak halmozása sem mondható szerencsés megoldásnak, mert az egymástól távol eső jogi akadályok hátráltatják az elméleti alapok biztosabb lerakását. Vitatható továbbá az is, hogy az alapvizsgák teljes elejtése helyes intézkedésnek bizonyult-e, -az alapvizsgák tárgyai ismétlődtek a szigorlatokon és a vizsgatárgyak ismétlése a szigorlatokon sohasem volt káros, hanem az elméleti tudásnak szilárdabb alapot biztosított. Az alapvizsgák feladatát pótolják most részben a kötelező kollokviumok és ily módon kívánják a jogász univerzális jogi jártasságát tágítani és erősíteni, de még nyitva maradt a kérdés, hogy csak beválik-e a szigorlati rendszer, mert az első szigorlaton szerzett ismeretek könnyen elillannak a negyedik év befejezéséig, mikor a tanulmányait elvégzett joghallgatónak ki kell lépnie gyakorlati életbe a szerzett elméleti tudással. A tudás elmélyítésére kitűnő szolgálatot tettek eddig az alapvizsgák, mert megdönthetetlen alapigazság marad mindig az a pedagógiai tétel, repetitio est mmater studiorum. Az alapvizsgák megszüntetése nagyon közelről érintette a jogakadémiákat, mert azok eddig ott is letehetők voltak. A szigorlatok megtartásának jogát az 1948. -i jogi reform nem terjesztette ki a jogakadémiákra, így a jogakadémiák vizsgatartás nélküli iskolatípussá változtak át és ezzel kultúr- és létjogosultságukat teljesen elvesztették. A jogakadémiák már csak szigorlatokra előkészítő intézményekké degradálódtak. Ebben a formában azok fenntartása teljesen feleslegessé vált. A kultuszminiszter delegált ki az egyes jogakadémiákra az egyetemekről vizsgabizottságokat, akik Miskolcra, Egerbe és Kecskemétre kiszállva megtartották ottan az 1948/49. tanév befejeztével az első és egyúttal utolsó szigorlatot. Miskolcra a debreceni egyetem, Egerbe a pécsi egyetem és Kecskemétre a szegedi egyetem jogi fakultásától küldetett ki a vizsgabizottság, amely az egyes jogakadémiákon ezután 1949. június végén megtartotta a szigorlatot. A kultuszminisztérium így fokozatosan és következetesen előkészítette a talajt arra, hogy 4105/1949. sz. kormányrendelet minden feltűnés nélkül életbe lépjen. Ez utóbbi elrendelte az egri kecskeméti és miskolci állami jogakadémiáknak az 1948/49. tanév befejeztével történt végleges megszüntetését. 1 A jogakadémia megszüntetésével a kultuszminisztérium gondoskodott a jogakadémiai tanárok és személyzetének elhelyezéséről is, úgy hogy dr. Hilscher Rezső és dr. Ruttkay György a 3 405/1949. jún. 26. keh kormányrendeletet közölte a „Köznevelés" c. hivatalos kultuszminiszteri lap 1949.103 1. a Rendeletek Tárában. Ugyanakkor elrendeltetett a debreceni egyetemi jogi fakultásának szüneteltetése is.