Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

A jogakadémia államosítása és az állami jogakadémia működése

ügyészek lemondó levelükben a leghatározottabban cáfolták a négy jogász ama állítását, hogy a bizottmány kiküldése törvény- sőt alkotmányellenes volna . A beadvány azon érvét, hogy az 1948. szeptember 4-én tartott egyházkerületi közgyűlés által kiküldött bizottság megválasztása „alkotmányellenes " volna, utóbb még részletes okfejtéssel pozdorjává törte össze dr. Szontagh Vilmos és dr. Bruckner Győző az (1949. dec. 28.-i nyilatkozatban azonfelül dr. Vietorisz István egyházkerületi ügyész jogi szakvéleményében 1949. március 12. (tiszai evangélikus egyházker. levéltár 154-3/1949.) és dr. Képes István egyházmegyei ügyész az elnöki tisztségéről szóló lemondó iratában. (Tiszai evangélikus egyházker. levéltár 154-4/1949.sz.) Dr. Vietorisz hangoztatta jelentésében, hogy nincsen tiltó jogszabály a tekintetben, hogy bármely egyházi intézkedő hatóság, vagy testület belátása szerint ahhoz bizottságot küldjön ki - előkészítési véleményező hatáskörrel. Ez okból az egyházkerület presbitériuma által az egyházi elnökség részére ügy előkészítő ad hoc bizottság kiküldése törvénytelennek nem mondható. (154-3/1949. sz. egyházkerület.) Dr. Képes rámutatott arra, hogy a bizottság csupán végrehajtja az elnökség akaratát a megállapítandó tényállás keretén belül, amiből viszont az is következik, hogy alkotmányellenességről szó sincs és ilyet eredménnyel vitatni nem is lehet. (154-4/1949. egyházker. levéltár). A kiküldött bizottság így nem ülhetett össze és mivel az új egyházkerületi elnökség sürgősnek tartotta a jogakadémiai függő pénzügyi kérdéseinek, különösen a közel 27000 Ft tőkevagyon elrendezését, nem hivatta össze azt a bizottságot, de nem is tartotta szükségesnek, hogy azt saját hatáskörében kiegészítse, hanem az egyházkerületi közgyűlés határozatával ellentétesen, maga hozott „Határozat'-ot, amelyben a jogakadémiai függő kérdéseit megoldhatónak vélte.