Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)
A jogakadémiák átszervezésének terve az Országos Köznevelési Tanács bizottsági ülésén
részt vett a Kecskeméti református jogakadémia dékánja és a református konvent képviseletében dr. Kolozsváry B. egyetemi tanár, a vksz. ügyosztály vezetője a budapesti egyetemen érdekelt jogi karának képviseletében Marton Géza, Egyed István és Mártonfry Károly egyetemi tanárok, az Országos Köznevelési Tanács tagjai. Az értekezletnek tulajdonképpeni tárgya a kecskeméti jogakadémián felállítani szándékolt két mezőgazdasági tanszék kérdése volt, amelyben a vallás - és közoktatásügyi miniszter az értekezlet véleményét kérte. Ehhez a konkrét kérdéshez kapcsolódott a jogakadémiák átszervezésének a szóban forgó tanszék-kérdés által felvetett problémája, amelynek megoldásához a miniszter az értekezlettől gondolatokat kért. A közel három órán át folyt élénk eszmecsere keretében Kuthy Dezső evangélikus püspök hangoztatta, hogy egyházunk eredeti álláspontjához híven ragaszkodik a miskolci jogakadémiának a jelenlegi színvonalon való fenntartásához, ami egyébként összhangban áll a jogakadémiák kérdésében két esztendővel ezelőtt a vallás- és közoktatásügyi minisztérium és az egyházak között létrejött megállapodással. Az egyház törekvése az, hogy jogakadémiája egyetemmé fejlesztessék. Hangsúlyozta, hogy megbízatásuk ennek megállapításán kívül csak arra terjed ki, hogy tájékozódjanak és tájékoztassanak. Kifejezésre juttatta egyben azt a nézetét, hogy az állam és egyház viszonyának rendezésére vonatkozó tárgyalások keretébe tartozik a jogakadémia kérdése is. A református kecskeméti és egri római katolikus jogakadémiákra vonatkozólag az arra illetékesek ajkáról hasonló szellemű felszólalás hangzott el. Más felszólalók arra mutattak rá, hogy a jogakadémiák ügyével érdemben csak a jogi szakoktatás reformjának elkészülte után lehet foglalkozni, mert akkor válik el, hogy azok a követelményeknek meg tudnak-e felelni. Többen kifejtették, hogy sok a négy egyetemi jogi kar és a három jogakadémia, mert már is nagy jogászokban a túlprodukció és a jövőben még sokkal kevesebb jogászra lesz szükség. Többen úgy vélték, hogy az egyetemek magasabb, a jogakadémiák pedig alacsonyabb jogi képesítést adhatnának. Az összekuszálódott kérdést végeredményben az a felszólalás terelte egyetértésre vezető vágányra, amely a jegyzőképzésnek az egyik jogakadémiával való kapcsolatba hozatala körül esztendőkkel ezelőtt felmerült, de akkor elvetett tervét elevenítette fel, s a kecskeméti mezőgazdasági tanszékek tervéhez hasonlóan a jogakadémiai képzés más szakképzéssel való kiegészítésének a gondolatát vitte bele a tárgyalások anyagába. Ezt a gondolatot fűzte tovább az egri jogakadémia megbízottja, amikor rámutatott arra, hogy ők szövetkezeti tanfolyamot tartottak s azt tervbe .vették a jövőre vonatkozólag is. Ebben a gondolatkörben mozgott dr. Zelenka István dékán felszólalása is, aki kifejtette, hogy a miskolci jogakadémia a táji adottságoknak és szükségleteknek megfelelően például az ipari és szociális közigazgatási, valamint közgazdasági és szövetkezeti hivatásra való szakképzés jogával is élne.
