Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

Az 1848-as törvények százéves évfordulójáról tervezett jogakadémia megemlékezésről

tétét. A nyughatatlankodó dilettantizmus és a parciális érdekeket a közjó elé helyező szellem mindig beleütközött BRUCKNER GYŐZŐ felkészültségébe és a tárgyismeret minden fegyverével ellátott tárgyilagosság sziklafalába. Közegyházi életének legszebb sikerét aratta az 1934/37.-Í zsinaton, mikor a tiszai egyházkerület összevonását követelő többségi javaslattal szemben tu­dományos érvekkel felfegyverkezve síkra szállt és a kerület létét megmentette. Mindezek alapján valljuk, hogy BRUCKNER GYŐZŐ lelki adottságai, látó­köre és tudományos felkészültsége, valamint rendkívül gazdag tapasztalatai alapján egyedülálló értéke egyrészt az evangélikus közegyháznak, másrészt és elsősorban a magyar evangélikus felsőoktatásügynek. Az ő megtartásáért a legnagyobb áldozatot is meg kellett volna hoznia annak a testületi szervnek, illetve intézményfenntartó hatóságnak, amely szerencsésnek mondhatta magát, amiért BRUCKNER GYŐZŐT magáénak vallhatta. Mély meggyőződésünk, hogy elitélendő érték-pazarlás DR. BRUCKNER GYŐZŐT kikapcsolni a főiskolai oktatás organizmusából. Nyilvános rendes egyetemi tanári címét éppen tudományos érdemeiért kapta az államtól. Pedig az államnak - legalább is közvetlenül - nem dolgozott BRUCKNER GYŐZŐ. Ellenben az evangélikus egyháznak annál többet. Meghálálhatja-e valamiképpen az egyház ezen - az átlagos buzgalmat és eredményességet messze meghaladó - munkásságot?! Véleményünk szerint legfeljebb azzal, hogy hallgat saját, jól felfogott érdekeinek parancsszavára és nem tékozolja ezt az alkotó és munkás erejének teljében levő, értékes pro­fesszorát időnek előtte. BRUCKNER GYOZÖ az ősi eperjesi Kollégium nemes hagyományainak őri­zője volt a jogakadémián, mely, hogy új otthonában mély gyökeret verjen és felvirágozzon, azt mindig élte céljának tekintette és hogy ezt a célt megközelí­tenie sikerült - ez az ő élete törekvéseinek legszebb jutalma. Ezen bizony ságlevelet kiadtuk BRUCKNER GYŐZŐNEK a jogakadémia kötelékéből való kiválása, váratlanul bekövetkezett nyugdíjaztatása alkalmá­val és hisszük, sőt tudjuk, hogy egykori közvetlen munkatársainak ezen meg­nyilatkozása és tanúságtétele hosszú közegyházi szolgálatának egyik becses emléke leszen. Szeged-Budapest-Debrecen, 1948. évi február havában. Dr. Schneller Károly sk. egyetemi ny. r. tanár Zsedényi Béla sk. egyetemi tanár, az Ideiglenes Magyar Nemzetgyűlés és a Magyar Nemzeti Főta­nács v. elnöke, Sztehlo Zoltán sk. egyetemi ny. r. tanár Szontagh Vilmos egyetemi ny. r. tanár

Next

/
Oldalképek
Tartalom