Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

Az 1848-as törvények százéves évfordulójáról tervezett jogakadémia megemlékezésről

AZ 1848-AS TÖRVÉNYEK SZÁZÉVES ÉVFORDULÓJÁRÓL TERVEZETT JOGAKADÉMIA MEGEMLÉKEZÉSRŐL Az 1948. év beköszöntésével országosan megemlékeztek az 1848-as törvé­nyekről, melyek véget vetettek hazánkban a feudalizmusnak és megalkották a nép­képviseleti alapon álló demokratikus új alkotmányt. E centenáriumos évfordulóról a jogakadémia tanári kara is készült megemlékezni, mennyiben 1948. január hóban beható eszmecserét folytatott e kérdésről a tanári kar, amely alkalommal dr. Bruckner Győző egy kész tervezetet terjesztett az 1948. január 25.-i kari ülés elé, amely általános helyeslésre és elfogadásra talált. A tervezet végrehajtására dr. Bruckner Győző elnöklete alatt egy szűkebbkörű bizottság küldetett ki, hogy a felve­tett gondolatok a tanév folyamán még testet ölthessenek, esetleg még újabb elgondo­lásokkal kiegészíttessenek. Dr. Bruckner Győző javaslatai 1848. centenáriumának a jogakadémia részé­ről tervezett megünneplése tárgyában a következők voltak: 1. Jegyzőkönyvben kell megörökiteni az 1848. év emlékét, amelyben rendi és feudális alapon álló alkotmányunk megszűnt és helyet adott a népképviseleti alapon nyugvó demokratikus jellegű alkotmánynak. Ezen alkotmányjogi reformok megérle­lésében hervadhatatlan érdemeket szerzett az ősi eperjesi Kollégium, összes taninté­zetei révén. Az eperjesi Kollégium a szabadclvüség és a nemzeti megújhodás szel­lemének úttörője volt. Nagynevű egykori tanárai közül különösen Greguss Mihály, Csupka András jogtanár és Vandrák András rektor voltak a szabadelvűség és a nemzeti irány lelkes fáklyavívői. Az ő tevékenységük folytán lett a kollégium magyarnyelvű és nemzetképző tanintézetté és a magyar hazaszeretet igazi fellegvá­rává. Az ő kezükből kikerült ifjúság soraiban látjuk Kossuth Lajoson kivül, - aki 1816-1819-ig volt az eperjesi ősi Kollégium tanítványa, - Vachot Imrét, és Sándort, Lisznyai Kálmánt, Sárossy Gyulát, Irányi Dánielt, Kerényi Frigyest, Pulszky Fe­rencet és másokat, akik mindannyian a pesti március 15.-ének előkészítésében ve­zérszerepet játszottak. Méltó tehát, hogy a jogakadémia jegyzőkönyvben megörökítse: a) Greguss Mihálynak, Kossuth Lajos legkedvesebb tanárának, Csupka And­rás jogtanárnak, - aki a Tárcaparti és Rákos vármegyéknek szervezője és az ifjúság önkormányzatra való nevelésének fomozgatója volt. - és végül Vandrák András rektornak sokoldalú, bölcs és áldásos működésének emlékét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom