Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

Miniszteri vizsgabiztos kiküldése a jogakadémiai alapvizsgálatára

Megítélésünk szerint a legfőbb felügyeleti jognak jelen esetben olyan mérvű kiterjesztéséről volna szó, mely analógia is, vagy egyszerűen miniszteri rendelet alapján nem statuálható. A jogi oktatás életbe léptetett reformjára való tekintettel a tanulmányi eredmény ellenőrzése s adatgyűjtés történhetik a vizsgastatiszlikai eredmények előterjesztése alapján és az általános tanulmányi szempontba szükséges adatbcszerzés figyelemmel kísérhető olyképen is, hogy a jogakadémiák hallgatóinak az egyetemeken tett szigorlati eredménye számbavétetik. Az állami egyetemek szakprofesszorai mindig meggyőződhetnek a szigorlatok alkalmával, a tanszabadság teljes megóvása mellett, a jogakadémiákon nyert végbizonyítvánnyal bírók komoly és alapos felkészültségéről. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak azzal a felfogásával kapcsolatosan, hogy „a közvetlen felügyeletem alatt álló hazai egyetemi tanfolyamokon tartott vizsgálatok némelyikén az érvényben levő tanulmányi szabályzatok ugyancsak előírják a vizsgálatokon vizsgabiztossal, illetőleg kormánybiztossal való képviseltetéscmet." - legyen szabad megjegyeznem, hogy itt minden esetben állami intézményekről van szó, ahová a minisztérium belátása szerint küldhet ki biztost, vagy akár biztosokat. Az 1868: XLIV. tc. 26.§. 2. bekezdései nyomatékosan hangoztatja, hogy az egyházak „főtanodái az állam hasonló természetű, s ugyanazon fokú intézeteivel egyenjogúak. " Evidens, hogy ha a jogakadémiákra és egyetemek jogi karaira ugyanaz a 60.000/1946. Vkm. rendelet vonatkozik és ugyanolyan követelményeket állít fel, viszont ha annak a jogakadémiákra kíván vizsgabiztost küldeni, az nem tekinthető az egyforma elbírálás elve megnyilatkozásának. E kérdést egyházam iránti felelősségem teljes tudatában nem tekinthetem még lezártnak és kénytelen vagyok ezt az sérelmes intézkedést a legközelebbi egyetemes közgyűlés elé terjeszteni, mivel egyházi alkotmányunk 3. §.-ának értelmében: „A magyarhoni ág. hitv. evangélikus egyház iskolái, mint az egyház önfenntartásának, eszközei, az egyház testéhez tartoznak." Szerény felfogásom szerint a legfőbb felügyeleti jog gyakorlásának ily módon tervezett kiterjesztése csak az érdekelt egyházakkal előzetesen folytatott tárgyalások alapján oldható meg közmegnyugvást keltőén és pedig mint az alsó és középfokú intézetekben, csak törvényhozásilag, (annyival is inkább, mivel az államkormány a miskolci jogakadémia fenntartásához semmivel sem járul hozzá), az állami jogi karokkal egyenlően. Feltétlenül közelről érinti egyetemes egyházunk önkormányzatát, hogy az au* tonóm középiskoláknál intézményesített érettségi vizsgálatokhoz rendelt kormányképviselőknek az 1883: XXX. tc. 23. §-a, majd újabban az 1934. XI. tc. 41.§. 2. és 3. bekezdésében biztosított jogai egyszerűen rendeletileg a jogakadémia alapvizsgálataihoz kiküldendő vizsgabiztosra ruháztatnak át. A bevezetett szokásjog értelmében az érettségi vizsgálatokhoz kiküldött kormányképviselők középiskoláinkban csak evangélikus vallásúak lehettek; ezt az elvet a jogakadémiánkhoz ad hoc kikül-