Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

A miskolci jogakadémia szemináriumi munkásságának tudományos és gyakorlatijelentősége

Az egész jogászifjúság élénk érdeklődéssel vett részt az egyházközségi, egy­házmegyei és egyházkerületi felügyelői beiktatási üléseken, amelyeken a székfoglaló felügyelő tartalmas beiktató beszédet tartott és az őt üdvözlő beszédek és mindig megtalálták a megfelelő hangot, sőt a miskolci evangélikus nő- és leányegylet és a helybeli református leánygimnázium VII-VIII. oszt. evangélikus növendékei is meg­jelentek Weiszer Elek vallástanár vezetése alatt a gyűlésen . A nő és leányegylet egy-egy felszólalásával szintén üdvözölte a beiktatott egyházfelügyelőt, aki viszont az üdvözléseket mindig talpraesetten megköszönte. 86 Az egyes felügyelő beiktató üléseket mindig a szeminárium vezető tanárának összefoglaló beszéde zárta le, aki a felügyelői tisztség történelmi kialakulásának is­mertetése mellett gyakorlati és egyházjogi észrevételeivel irányította a szeminárium működését. Nagy érdeklődést váltott ki a borsodi szimb. egyházközség közgyűlésének lefolyása is, 87 amelyen Dudaskó József nem méltó hangon, élesen támadta Bole­ratzky Lorándnak az egyházközösségi adóztatásnak új alapokra való helyezése tár­gyában tett javaslatát. Mivel a felügyelő ismételt figyelmeztetése ellenére sem vál­toztatott hangnemén, az egyházközségi közgyűlés Dudaskó ügyét fegyelmi bíróság elé utalta. Szokatlanul nagy érdeklődést tanúsított a jogászifjúság az egyházi törvényho­zás iránt, úgyhogy a szemináriumnak több egyházközségi, egyházmegyei, egyházke­rületi és egyetemes törvényszéki tárgyalást kellett tartania. A szerepvállalásban va­lóságos versengés indult meg és a szereplők alapos egyházjogi felkészültséggel és teljes tárgyismerettel, jó előadási képességgel párosultan, igyekeztek a nekik kiosz­tott álláspontot győzelemre juttatni. Az egyes bíróságok ülései tárgysorozatának le­tárgyalásához az E. A: és az E. T. szakaszainak alapos áttanulmányozása szükséges volt. Minden egyes szereplő terjesen beleélte magát szerepébe és sokszor a legna­gyobb szenvedélyességgel és élénkséggel folytak le a törvényszéki tárgyalások. Nem részletezhetem e helyen az egyes törvényszéki tárgyalásokat, hanem utalok az 1938/39, 1940/41 és 1942/43. Almanachra, ahol azok az egyházjogi sze­minárium évi jelentéseiben részletesebben nyertek ismertetést. Az egyházjogi sze­Ilyen szimbolikus egyházközségi felügyelői beiktatás volt a biharváraljai, a biharváradi, az előbbi Pápay László, az utóbbi König Levente beiktatásának színhelye. (Lásd a beiktatás részletes ismertetését az 1938/39. évi Almanachban 54-55. p. Még 1947-ben is tartottak ilyen szimb. egyházközségi felügyelői beiktatást A be­iktatott egyházfelügyelő Huszár Imre nagyvonalú székfoglalót mondott. König Levente egyházközségi fel­ügyelőt Hauzenblász Kató az evang. nőegylet és Pajczy Lászlót Nagy Éva a biharváradi leányegylet nevében köszöntötte. - Szimbolikus egyházmegyei egyházfelügyelői beiktatás volt a vértesi egyházmegyében, hol Mihályi Károly egyházmegyei egyházfelügyelőt nagy ünnepségek közepette iktatták be tisztségébe és a sok üdvözlés között szerepelt Pálffy Margit a miskolci evang. leányegylet tényleges elnöknője. Aktualitást vitt bele Horváth Zoltán a szimb. dunai egyházkerület egyházfelügyelő beiktató székfoglalójába, midőn a felvidéki terü­letek visszacsatolásával megnagyobbodott egyházkerület jövőbeni vezetésében követendő irányelveket majd pedig kifejezésre juttatta az anyaország híveinek az újonnan visszatért egyháztagok iránt érzett szeretetét és testvéri érzelmeit. (Lásd a beiktató ünnepi ülés részletes lefolyását. 1938/39. Almanach 58. p.) 1941. febr. 8-án (Lásd a közgyűlés lefolyásának részletes ismertetését az 1940/41. tanévi Almanachban 54-56. P)

Next

/
Oldalképek
Tartalom