Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)
A miskolci jogakadémia szemináriumi munkásságának tudományos és gyakorlatijelentősége
német nyelven íródtak és pedig a középkori német nyelven. Fokozta az elindulás nehézségeit az a körülmény is, hogy e két kötelező főkollégium, jog- és művelődéstörténetnek segédtudományaiban, nevezetesen az oklevélolvasásban-, címertan-, pecséttan, kortanban stb. semmi jártasságuk nem volt, mivel a stúdiumok kívül estek a középiskolai tananyagon. Előrelátható volt, hogy egyelőre önálló levéltári kutatásokon alapuló szemináriumi munkásságról nem lehet szó. A kiadott forráspublikációra kellett szorítkozni és a megjelent értékálló tudományos munkák tanulmányozására és megvitatására. Néha akadtak kielégítőbb latin tudással bíró szemináriumi tagok és ha azonfelül a német nyelvben is járatosak voltak, akkor ezek nagyobb feladatokra vállalkoztak. Ezek a beléjük helyezett bizalomnak derekasan megfeleltek és egy-egy jogtörténeti, vagy művelődéstörténeti problémát becsületesen megoldottak. 15 A szeminárium működésének első éve már némi sikert mutathatott fel, amenynyiben Csengey Gusztáv jogakadémiai előadó tanár 60 éves írói jubileumának megünneplése alkalmából megírta Szívós Béla, a szemináriumnak egy nagyrahivatott tagja „Csengey Gusztáv" címen a fogoly lengyeF nagyszerű költőjének életrajzát és irodalmi munkásságának méltatásáról szóló tanulmányát. „A miskolci jogakadémia szemináriumainak értekezései" c. kiadványunk e számmal indult meg és irodalmi és tudományos körökben nagy tetszést és elismerést váltott ki. 16 A jég meg volt törve, bár nem jogtörténelmi, hanem inkább irodalomtörténeti természetű tanulmánynyal indult meg a jogakadémiai szemináriumainak értekezései" c. kiadványunk. Ugyanekkor jelent meg 2. számnak a jogakadémia szemináriumainak értekezései sorozatában Kéthelyi S." Az öngyilkosság és euthanázia" c. büntetőjogi dolgozata is. E szemináriumi dolgozatok megjelenése egyfelől serkentőleg hatott a jogászifjúság tevékenységére és ambicionálására, másfelől a jogakadémia hímevét is gyarapította, mert az egyetemeken kívül a mi főiskolánké e téren a kezdeményezés. Egyébként a szeminárium tagjai szorgalmasan tanulmányozták át a szeminárium vezetőjétől kiosztott kisebb-nagyobb terjedelmű, értékes tanulmányokat és munkákat és azokról szabad előadás, ritkán felolvasás keretében, beszámoltak a szeminárium ülésein, mely alkalommal a jelenlévő tagok eleinte gyér, de utóbb egyre több kérdést intéztek az előadóhoz, úgyhogy annak jól és alapos felkészültséggel kellett rendelkeznie, hogy a választ helyesen megadhassa. Egy-egy olyan jogtörténeti munka megbeszélése után a szeminárium vezető tanára összegezte az elhangzott észrevételeket és megállapította a tárgyalt munka tudományos értékét és feltárt eredményeinek jogtörténeti jelentőségét. 17 15 Szívós Béla, aki jó latin nyelvű felkészültséggel rendelkezett, irányításom mellett, azután önálló jogtörténeti tanulmányokat végzett és e téren legsikerültebb tanulmánya „Az aranybulla" volt. Szívós Béla előbb a jogakadémián titkári minőségben kapott alkalmazást, majd Mikszáth Kálmán főispán irodájában dolgozott Miskolc thf. város levéltárosa lett. Tüdőbajt kapott és fiatalon, pályájának kezdetén halt meg. 16 Szívós Béla: Csengey Gusztáv, Pécs 1924. 20.1. Megjelent ezen felül az 1923/24. évi Almanachban is. 17 Lásd az 1924/25-től kezdve az évente megjelent Almanachban a tárgyalás alapjául szolgáló munka címét és az előadó vagy felolvasó nevét
